Pesti Srácok

Fókuszban a fenntarthatóság, az új uniós rendeletről tájékoztat az MNB

Fókuszban a fenntarthatóság, az új uniós rendeletről tájékoztat az MNB

Idén március 10-től lépett hatályba a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazandó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet (SFDR), amellyel a klímaváltozás megfékezéséhez és az egyéb fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérése került a fókuszba. A jegybank korábbi közleményében már előrevetítette, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók az Európai Unióban. Az MNB vezetői körlevélben tájékoztatta a magyarországi pénzügyi szervezeteket a friss uniós rendelet alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti álláspontról, elvárásokról a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése és a jogszabály egységes alkalmazásának elősegítése érdekében.

A körlevél egyrészt szektorokon átívelő (általános), másrészt szektorspecifikus (alapkezelői, biztosítói, pénztári és közvetítői relevanciájú) rendelkezéseket egyaránt tartalmaz. Az SFDR célja a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való integrálása, e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, valamint a pénzügyi termékek fenntarthatósági jellemzőivel kapcsolatban az átláthatóság növelése. Az új, minden uniós tagállamban – így Magyarországon is – kötelezően alkalmazandó jogszabály segíti a könnyebb eligazodást fenntarthatósági szempontból a befektetési termékek (például befektetési alap, életbiztosítás, nyugdíjpénztár) között, három kategóriába – ESG termék, fenntartható befektetés, illetve „minden más termék” – sorolva azokat.

ESG minősítés

Az uniós rendelet ezek kapcsán általánosan mind az ügyfelekkel kötendő szerződés előtti közzétételekről, mind a későbbi (2022-től esedékes) jelentésekben, illetve a weboldalakon nyilvánosságra hozandó információkról rendelkezik. Ilyen értelemben tehát az ESG-minősítésen túl a befektetők még több információhoz jutnak majd a befektetések környezeti hatásáról, esetleges hasznáról. A hazai befektetési alapok az eddigi besorolási kategóriák (részvény, kötvény, abszolút hozamú stb.) mellett tavaly október óta az ESG minősítést is feltüntethetik. Az ESG a környezeti, társadalmi fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási (“environmental, social, governance”) szempontokat figyelembe vevő tőkepiaci befektetéseket jelenti. Magyarországon az összes befektetési alap közül vagyonarányosan jelenleg még csak mintegy 0,5 százaléknyi az ESG tematikájú vagy a fenntarthatóságot kifejezetten célul kitűző alapok aránya. Így van tér az előrelépésre, annál is inkább, mert Európa számos államában már évek óta igen dinamikusan nő az ilyen típusú befektetések aránya.

PestiSracok facebook image

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!