Pesti Srácok

Fókuszban a fenntarthatóság, az új uniós rendeletről tájékoztat az MNB

Fókuszban a fenntarthatóság, az új uniós rendeletről tájékoztat az MNB

Idén március 10-től lépett hatályba a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazandó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet (SFDR), amellyel a klímaváltozás megfékezéséhez és az egyéb fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérése került a fókuszba. A jegybank korábbi közleményében már előrevetítette, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók az Európai Unióban. Az MNB vezetői körlevélben tájékoztatta a magyarországi pénzügyi szervezeteket a friss uniós rendelet alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti álláspontról, elvárásokról a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése és a jogszabály egységes alkalmazásának elősegítése érdekében.

A körlevél egyrészt szektorokon átívelő (általános), másrészt szektorspecifikus (alapkezelői, biztosítói, pénztári és közvetítői relevanciájú) rendelkezéseket egyaránt tartalmaz. Az SFDR célja a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való integrálása, e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, valamint a pénzügyi termékek fenntarthatósági jellemzőivel kapcsolatban az átláthatóság növelése. Az új, minden uniós tagállamban – így Magyarországon is – kötelezően alkalmazandó jogszabály segíti a könnyebb eligazodást fenntarthatósági szempontból a befektetési termékek (például befektetési alap, életbiztosítás, nyugdíjpénztár) között, három kategóriába – ESG termék, fenntartható befektetés, illetve „minden más termék” – sorolva azokat.

ESG minősítés

Az uniós rendelet ezek kapcsán általánosan mind az ügyfelekkel kötendő szerződés előtti közzétételekről, mind a későbbi (2022-től esedékes) jelentésekben, illetve a weboldalakon nyilvánosságra hozandó információkról rendelkezik. Ilyen értelemben tehát az ESG-minősítésen túl a befektetők még több információhoz jutnak majd a befektetések környezeti hatásáról, esetleges hasznáról. A hazai befektetési alapok az eddigi besorolási kategóriák (részvény, kötvény, abszolút hozamú stb.) mellett tavaly október óta az ESG minősítést is feltüntethetik. Az ESG a környezeti, társadalmi fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási (“environmental, social, governance”) szempontokat figyelembe vevő tőkepiaci befektetéseket jelenti. Magyarországon az összes befektetési alap közül vagyonarányosan jelenleg még csak mintegy 0,5 százaléknyi az ESG tematikájú vagy a fenntarthatóságot kifejezetten célul kitűző alapok aránya. Így van tér az előrelépésre, annál is inkább, mert Európa számos államában már évek óta igen dinamikusan nő az ilyen típusú befektetések aránya.

PestiSracok facebook image

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.