Pesti Srácok

Gyarapodott a háztartások értékpapír-vagyona

Gyarapodott a háztartások értékpapír-vagyona

A kitartó állampapír-vásárlás, valamint a hazai részvények hozama csaknem százmilliárd forinttal gyarapította a háztartások értékpapír-vagyonát januárban. Csaknem 1 százalékkal hízott a lakossági állampapír-vagyon, a háztartások a hónap végén már 9216 milliárd forinttal járultak hozzá az államadósság finanszírozásához – írta keddi számában a Világgazdaság.

A gazdasági lap ismertette, hogy januárban tovább növelték értékpapír-vagyonukat a hazai háztartások, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint a különböző befektetési eszközökben lévő megtakarításaik összértéke 0,7 százalékkal, 14 104 milliárd forintra emelkedett, ez egyben újabb csúcs. A mintegy 97 milliárd forintos bővülés főként az év elején lekötött új megtakarításoknak köszönhető, a hozamokon ugyanis összességében szerény, egymilliárd forintos veszteséget ért el a lakosság.

Hízott a lakossági állampapír-vagyon

A különböző eszközök közül ezúttal is az állampapírt részesítették előnyben, amelyből több mint 87 milliárd forintnyit vásároltak, a havi átértékelődések viszont 6,8 milliárd forinttal csökkentették az állampapír-vagyon értékét. A MÁP Plusszal és az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírokkal fémjelzett hosszú lejáratú, forintban kibocsátott kötvényekből 95 milliárd forintnyit táraztak be, az egy évnél nem hosszabb lejáratú papírokból pedig közel 17 milliárd forintnyit váltottak vissza. A forint hosszabb ideje tartó, trendszerű gyengülése ellenére a devizában kibocsátott kötvények iránt továbbra is elenyésző, 3,9 milliárd forintnyi kereslet mutatkozott. Az említett mozgások következtében csaknem 1 százalékkal hízott a lakossági állampapír-vagyon, a háztartások a hónap végén már 9216 milliárd forinttal járultak hozzá az államadósság finanszírozásához.

PestiSracok facebook image

A kockázatvállalás kifizetődött

Egyéb típusú – vállalati és hitelintézeti – kötvényekből félmilliárd forinttal kevesebbet, 66 milliárd forintnyit tartottak, az elenyésző, 150 milliós jelzáloglevél-állomány pedig nem változott érdemben. Három hónap szünet után ismét elkezdték vásárolni a hazai részvényeket a háztartások, igaz, az év első hónapjának 2,1 milliárd forintos értékesítési mérlege meglehetősen szerény. A kockázatvállalás ezúttal kifizetődött, a tőzsdei hozamok ugyanis bő 21 milliárd forinttal gyarapították a részvénypiaci befektetések értékét – olvasható a Világgazdaságban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.