Az MNB szerint a hitelek több mint tíz százalékánál jelent kockázatot a moratórium kivezetése
A jegybank szerint a moratórium kivezetése a vállalati hitelállomány tizenkettő, és a háztartási hitelek tíz százalékánál jelent kockázatot – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján, csütörtökön. Kiemelte: a szabályozó intézkedéseknek köszönhetően a hitelportfóliók sokkal jobb minőségűek, mint a 2008-as válságot megelőzően. A lakossági hitelállomány hetven százalékát a 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályoknak megfelelően folyósították – tette hozzá.
Fábián Gergely az eseményen elmondta, hogy a moratóriumban részt vevők között nagy arányban találhatók olyan ügyfelek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott a járvány alatt.
Az MNB által vizsgált adatbázisok alapján a védőhálót választó és azon kívül maradók körében is ötven százalék felett vannak azok, akiknek a jövedelme nőtt 2020 végére 2019 végéhez képest
– fűzte hozzá.
A segítséget igénybe vevők negyvennégy százalékának csökkent a bevétele, ezen belül az ügyfelek harmadának jelentős mértékben. A moratóriumot igénybe vevők az MNB felmérése szerint főleg a mindennapi fogyasztásaik fedezésére költötték a náluk maradó többletjövedelmet; alacsony az aránya azoknak, akik megtakarítottak belőle vagy befektetésre fordították
– jegyezte meg a jegybank igazgatója.
Fontos lenne, hogy célzott legyen a visszaállítás a moratórium után; akinél indokolt, fokozatosan térjen vissza a teljes törlesztéshez
– húzta alá Fábián Gergely. Utalt arra, hogy komoly erkölcsi kockázatok vetődnek fel, ha túl sokáig ilyen részvételi arány mellett fennmarad a jelenleg június 30-ig meghosszabbított moratórium.
A nem teljesítő hitelek aránya, az úgynevezett NPL-ráta a jegybank számításai szerint egy számjegyű marad várhatóan a védőháló feloldását követően
– jelezte az MNB igazgatója, utalva arra, hogy ez jelentős mértékű, nagyjából 2000 milliárd forintnyi hitelállományt jelenthet. Fábián Gergely felhívta a figyelmet arra a több csatornán kommunikált, mégis sokak által figyelmen kívül hagyott tényezőre, hogy a futamidő-hosszabbodás nagyobb a moratóriumban töltött hónapoknál: hat hónap moratóriumban eltöltött idő nagyjából tíz hónappal hosszabb futamidőt von maga után, mivel a törlesztőrészlet nem nőhet. Az MNB megfontolandónak tartaná – ismertette az igazgató –, hogy a kormány biztosítsa a kamattartozás díjmentes előtörlesztésének lehetőségét jogszabály-változtatással.
Az ügyfelek jövedelmi helyzetét látván szükség lenne arra is, hogy egyszerűbb legyen áttérni magasabb törlesztőrészlet-fizetésre
– tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
