Pesti Srácok

MNB: a kereskedelmi ingatlanok értéke 15–20 százalékkal csökkent

MNB: a kereskedelmi ingatlanok értéke 15–20 százalékkal csökkent

A tavalyi 5 százalékos GDP-csökkenés nagyjából 15-20 százalékos értékcsökkenést eredményezett a kereskedelmi ingatlanok piacán – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője a jegybank legújabb jelentésének online sajtótájékoztatóján, szerdán.

Az MNB áprilisi kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint az ipari-logisztikai szegmens az elmúlt év nyertesének tekinthető, ugyanis a létesítmények értéke kismértékben ugyan, de emelkedni tudott. A bérleti díjak a kiskereskedelmi ingatlanok piacán kétszámjegyű mértékben csökkentek – mutatott rá Nagy Tamás, utalva arra, hogy a kihasználatlansági ráta jelentősen növekedett ezen a területen. Az igazgatóság vezetője felidézte: a kiskereskedelmi szegmensben nagy átrendeződések voltak tavaly, a bevásárlóközpontok forgalma az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal csökkent, miközben az e-kereskedelem 20–40 százalékos növekedést könyvelt el hónapról hónapra.

Az irodapiacon az ingatlanok bérlete iránti kereslet 2020-ban 45 százalékkal csökkent, ami nagymértékben az otthoni munkavégzés térnyerésére vezethető vissza – húzta alá a szakember. Külföldi példák alapján a jegybanknál úgy látják, hogy ahol az átoltottságban előbbre járnak – például Szingapúr, Hongkong –, egyfajta normalizáció következett be, a munkavállalók zöme visszatért az irodákba – fűzte hozzá. A kereskedelmiingatlan-projektek finanszírozását a moratórium sok esetben segítette – ismertette az igazgatóság vezetője, aki arra is kitért, hogy számítanak a moratórium lejártát követően a problémás hitelek megjelenésére. Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a szállodák vásárlására nyújtott projekthitel-állomány 78 százalékára igényelték a védőhálót. Arról is beszélt, hogy év végén a magyarországi hotelek 30 százaléka zárva volt, és a tavaly tervezett hétezres új szobaszám év végére négyezerre mérséklődött.

Az MNB arra számít, hogy a második negyedévtől a fokozatos nyitás eredményeképpen beinduló gazdasági növekedés a kereskedelmiingatlan-piac valamennyi szegmensében az év második felétől éreztetheti hatását. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) legutóbbi üléséről szólva Nagy Tamás elmondta, hogy az ingatlanfejlesztések ösztönzését, a drágító, felesleges adminisztrációt okozó szabályozás felülvizsgálatát javasolja a kormánynak a testület. Az online prezentációból kiderült: a LITT biztatónak tartja azt, hogy az építőipar megrendelései idén januárra 11 százalékkal nőttek, ugyanakkor ezen a területen a hatékonyság javítását célzó intézkedéseket sürget.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.