Pesti Srácok

Egy kutatás szerint az emberek idén még többet fognak online vásárolni

Egy kutatás szerint az emberek idén még többet fognak online vásárolni

Az emberek 54 százaléka ugyanolyan gyakorisággal, majdnem 40 százaléka sűrűbben fog online vásárolni az idén a tavalyi rekordévhez képest – derül ki a Mastercard támogatásával készült Fizetési Élmény Riportból.

A jelentés szerint a 18–39 éves korosztály a legaktívabb az online vásárlás területén, a korosztály több mint fele rendel heti rendszerességgel a netről, de a járvány ideje alatt az ötvenes korosztályban nőtt a legnagyobbat a webes vásárlók aránya (39 százalékkal). Több olyan terméktípus van, amelyet kifejezetten a koronavírusos helyzet alatt kezdtek el online vásárolni – hívták fel a figyelmet, utalva arra, hogy ilyen az élelmiszer, a ruhanemű vagy a háztartási tisztítószerek. A könyvről nyilatkozták ugyanakkor a legtöbben, hogy ritkábban vásárolják, mint a járvány előtt – tették hozzá.

A kutatásban azt is mérték, hogy az online vásárlást milyen helyzetben bonyolítják le az emberek. Kiderült: a megkérdezettek majdnem 60 százaléka vásárolt már ágyból, 52 százaléka tévézés közben, míg munkahelyen munkaidőben 45 százaléka intézett már digitális vásárlást. Közel minden 5. honfitárs rendelt már a vécén ücsörögve, továbbá a megkérdezettek 5 százaléka életveszélyes helyzetben – például biciklizés vagy vezetés közben – is vásárolt már online.

A bankkártyás fizetés lehetősége idén már az online vásárlók 40 százaléka számára tesz megbízhatóvá egy webshopot, szemben a tavalyi 27 százalékkal – mutattak rá a jelentésben. Ebben arra is rávilágítanak: kártyás visszaélés esetén a kártya letiltható, a kártyatársaság "chargeback" szolgáltatásának köszönhetően pedig az ellopott összeg sokkal nagyobb valószínűséggel kerül vissza az ügyfélhez, mint egy készpénzes vagy átutalásos fizetést érintő csalás esetén. Az emberek bő egyötöde továbbra is sárga csekken, postán fizeti be a közüzemi díjakat, az úgynevezett készpénzmentes társadalom elérése egyelőre még várat magára – vonták le a következtetést. Az innovatív fizetési megoldások ugyanakkor fellendülőben vannak – állapítják meg, példaként felhozva azt, hogy a rendszeres online vásárlók 60 százaléka már használta az ujjlenyomatát fizetés hitelesítésére.

PestiSracok facebook image

Az Erős Ügyfélhitelesítés nehezítő tényező volt 2021-ben az e-kereskedelemben, alig több mint az emberek fele érezte úgy, hogy elegendő tájékoztatást kapott a bankjától az ügyfélhitelesítéssel kapcsolatban, és meg is értette azt – jegyezték meg. A jelentésben felhívják a figyelmet arra: a válaszadók 37,5 százaléka választja az utánvétes vásárlást legszívesebben, de az elmúlt egy hónapban 47,5 százalékuk fizetett utánvéttel valamilyen internetes vásárlásért. A két szám közötti különbség azt sugallja, hogy megközelítőleg a fogyasztók 10 százaléka találkozott olyan helyzettel, amikor nem sikerült online fizetnie – tették hozzá.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.