Pesti Srácok

Aláírták a NÚSZ Zrt.-nél a hároméves bérmegállapodását

Aláírták a NÚSZ Zrt.-nél a hároméves bérmegállapodását

Aláírták a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél a 2021-2023. évre szóló hároméves bérmegállapodást szerdán, a munkavállalók alapbére 2023-ig 15 százalékkal emelkedik. A megállapodást Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkára jelenlétében írta alá Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója és Tasnádi Ferenc, a Közúti Dolgozók Szakszervezetéhez (KIGDSZ) tartozó Állami Autópálya Kezelők Alapszervezetének bizottsági titkára.

Juhász Edit kijelentette, a több éves, előre tervezhető bérrendezés képes lesz a szakképzett munkaerő megőrzésére, és biztosítja a vállalat stabilitását. Az állami vállalatok bérrendezési programja a gazdaság újraindításának egyik fontos eleme, hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság visszanyerje stabilitását – fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány teljesítette vállalását, a pandémia idején sikerült munkahelyeket megőrizni, majd ugyanannyit létrehozni, mint amennyi a járvány idején megszűnt. Hozzátette, az állami vállalatokra is igaz, hogy a foglalkoztatás szintje megegyezik a pandémia előttivel. Kiemelte, a járvány idején az állami vállalatok nem csökkentették a béreket, nem bocsátottak el dolgozókat, jelentős teljesítményt nyújtva biztosították a közszolgáltatásokat. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a NÚSZ teljesítménye kiegyensúlyozott, költséghatékony, teljesítette az útdíjbevételi elvárásokat, és ezzel bevételhez jutott az állami költségvetés. Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság a pandémia idején, 2020-ban meg tudta ismételni a 2019. évi eredményét, a társaság által beszedett útdíjak a költségvetésben jelentős tételt képviselnek, és szerepet játszanak a gazdaság újraindításában. A vezérigazgató ismertette, hogy az idén július 1-jétől 4, jövőre 7, majd 2023-ban 4 százalékos átlagos alapbérfejlesztést hajtanak végre a vállalatnál teljesítmény alapon. Tasnádi Ferenc elismeréssel szólt arról, hogy a NÚSZ Zrt.-nél a járvány alatt megmaradtak a munkahelyek, és sikerült a béremelést is elérni.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.