Pesti Srácok

Aláírták a NÚSZ Zrt.-nél a hároméves bérmegállapodását

Aláírták a NÚSZ Zrt.-nél a hároméves bérmegállapodását

Aláírták a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél a 2021-2023. évre szóló hároméves bérmegállapodást szerdán, a munkavállalók alapbére 2023-ig 15 százalékkal emelkedik. A megállapodást Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkára jelenlétében írta alá Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója és Tasnádi Ferenc, a Közúti Dolgozók Szakszervezetéhez (KIGDSZ) tartozó Állami Autópálya Kezelők Alapszervezetének bizottsági titkára.

Juhász Edit kijelentette, a több éves, előre tervezhető bérrendezés képes lesz a szakképzett munkaerő megőrzésére, és biztosítja a vállalat stabilitását. Az állami vállalatok bérrendezési programja a gazdaság újraindításának egyik fontos eleme, hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság visszanyerje stabilitását – fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány teljesítette vállalását, a pandémia idején sikerült munkahelyeket megőrizni, majd ugyanannyit létrehozni, mint amennyi a járvány idején megszűnt. Hozzátette, az állami vállalatokra is igaz, hogy a foglalkoztatás szintje megegyezik a pandémia előttivel. Kiemelte, a járvány idején az állami vállalatok nem csökkentették a béreket, nem bocsátottak el dolgozókat, jelentős teljesítményt nyújtva biztosították a közszolgáltatásokat. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a NÚSZ teljesítménye kiegyensúlyozott, költséghatékony, teljesítette az útdíjbevételi elvárásokat, és ezzel bevételhez jutott az állami költségvetés. Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság a pandémia idején, 2020-ban meg tudta ismételni a 2019. évi eredményét, a társaság által beszedett útdíjak a költségvetésben jelentős tételt képviselnek, és szerepet játszanak a gazdaság újraindításában. A vezérigazgató ismertette, hogy az idén július 1-jétől 4, jövőre 7, majd 2023-ban 4 százalékos átlagos alapbérfejlesztést hajtanak végre a vállalatnál teljesítmény alapon. Tasnádi Ferenc elismeréssel szólt arról, hogy a NÚSZ Zrt.-nél a járvány alatt megmaradtak a munkahelyek, és sikerült a béremelést is elérni.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.