Moratórium – Az MNB minden helyzetben az adósok számára legjobb megoldást javasolja
A járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis elmúltával az adósok jövedelemtermelő képességének visszaszerzésével a fizetési stopból kilépés a racionális döntés. Az MNB az elmúlt közel másfél évben folyamatosan és következetesen az ügyfelek számára élethelyzetük és anyagi szempontjából legkedvezőbb megoldást javasolja – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a törlesztési moratórium kapcsán küldött friss üzenet – aki anyagilag megteheti, célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést – összhangban áll a fizetési stoppal kapcsolatos eddigi jegybanki kommunikációval. Az MNB az elmúlt közel másfél évben az egészségügyi és gazdasági válsághelyzetnek megfelelő, a fogyasztók számára anyagilag legelőnyösebb megoldást javasolta/javasolja a témában. Emellett a jegybanki fogyasztóvédelmi kommunikációja a moratóriumról nyilvánvalóan a jogalkotó által aktuálisan megszabott (esetleg hosszabbított) időkerethez és feltételekhez is kötődik.
A közleményben arra is kitérnek, hogy a moratórium a járvány felfutó szakaszában, egészségügyi és munkalehetőség szempontjából kiszolgáltatott családok százezreinek jelentett hatékony és átmeneti válságkezelő megoldást. Igaztalanok azon sajtótámadások, amelyek most, utólag, „racionális” fejjel hibáztatják az MNB és a kormányzat fizetési stop igénybevételének fontosságát egy, az elmúlt évszázadban nem tapasztalt, bizonytalan helyzetben hangsúlyozó kommunikációját. A racionális lépés a járvány első jó egy évében – Magyarországon és szerte az Európai Unióban is – a moratórium bevezetése volt. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját, és mindezek alapján a lakosság jövedelmi-törlesztési helyzetének alakulását jelentős mértékű bizonytalanság övezte, így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba.
Hozzáteszik: mostanra viszont a járvány harmadik hullámának végével, az emelkedő átoltottsággal és a gazdaság gyors újranyitásával a megfelelő jövedelemmel, törlesztési forrással bíró ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok. Az, hogy fölöslegesen nő meg a hitelük futamideje és a teljes visszafizetendő összegük a bank felé. Gondolhatunk erre az amúgy is aktuális egészségügyi hasonlatként is: egy-egy gyógyszer szükség esetén, a megfelelő időtávon hasznos és szükséges, a betegségen túlmutató időszakon történő alkalmazása viszont a hasznokat meghaladó káros mellékhatással járhat.
Az MNB 2020 tavaszától sajtóközleményeiben, a vezető médiaportálokon megjelentetett szakmai cikkeiben és honlapja Moratórium kérdések és válaszok menüpontjában (7. válasz) folyamatosan tájékoztatott arról, hogy a moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére a bankok kamatot és díjat számítanak; ezek megnövelhetik a teljes futamidőt és a visszafizetendő összeget; e kamatokat és díjakat viszont nem „csapják” hozzá a tőketartozáshoz (nem lesz kamatos kamat), és a moratóriumot követő futamidő alatt egyenlő részletekben fizethető meg; illetve, hogy a törlesztés újbóli megkezdésekor az ügyfél havi terhe ugyanannyi lesz, mint a fizetési stop elrendelésekor (a változó kamatozású hitelek kamata, így törlesztőrészlete viszont módosulhat). A jegybank ezzel összefüggésben korábban folyamatosan visszautasította azokat a valótlan állításokat, amelyek szerint az adósok összes terhe a moratórium lejártakor „váratlanul nő majd meg”, illetve, hogy a moratóriumból kilépőknek „megugrik a törlesztőrészlete”. A lakossági adósok tartozásuk összegéről, hitelük jellemzőiről az idei év első hónapjaiban részletes írásbeli tájékoztatás kaptak bankjuktól is.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
