A felkészültség és az összefogás a mi „fegyvereink” - Interjú Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárával

A koronavírus-járvány mit okozott a szervezetük és a magyar kereskedelem berkein belül? A sok negatívum mellett tudna említeni pozitív hozadékát is a pandémiának?

Tavaly március óta tart ez a furcsa időszak nálunk is. A kezdetekkor fellángolt egy felvásárlási láz a lakosság körében, melyet igyekeztünk a média segítségével megállítani, és az embereket megnyugtatni, hogy nincs mitől tartaniuk. Nagyobb hiányok nem is léptek fel az ellátásban, az élelmiszerek terén semmiképpen sem, a kezdetben voltak csupán utánpótlási gondok a tisztító- és fertőtlenítő-szerek, valamint a védelmi eszközök terén. A helyzet pozitív oldala is szerencsére hamar megmutatkozott: őszinte és bizalomra épülő párbeszéd kezdődött el a szövetség körein belül. Mindenki ráeszmélt, hogy a bajban a plusz információcsere és az egységbe vont erő a túlélés záloga lehet. Szövetségünk nagy erőkkel dolgozott azon, hogy a veszélyhelyzet idején tagjaink naprakész információkkal rendelkezzenek. Minden aktuális változást hírlevélben közöltünk, de segítséget nyújtottunk a védőfelszerelések maszkok, plexi védőfalak, bolti matricák, stb. beszerzési forrásait tekintve is. Napi kapcsolatban voltunk a tagokkal. A tettek erősítették egymást, ezért tudok nagyon sok pozitív hozadékot említeni a számos nehézség mellett. Példátlan összefogás volt tapasztalható úgy az információáramlás, mint a jó gyakorlatok megosztása terén. Erősödött a bizalom a tagság körében és nagyon sok új tagunk lett miután élére álltunk a bevásárlóközpontok és a kereskedők között, a bérleti díjak kapcsán kialakult konfliktusok kezelésében tett erőfeszítéseknek.

A Kurzarbeit-rendelet milyen hatással volt az ágazat szereplőire? Egyáltalán a munkaerőpiaci változások miként alakultak a közelmúltban?

A Kurzarbeit-rendelet nem a kereskedelmi szektorra lett kidolgozva, ezért ennek pozitív hatásait alig érezték tagjaink. A fluktuáció nagy volt mindvégig. Érkezett munkaerő más szektorokból, a dolgozók betanítása idő- és energiaigényes feladat volt, emellett a részleges nyitvatartások és bezárások okán sokan el is hagyták a szektort. A kisebbek kivártak és vagy megtartották, vagy elküldték az alkalmazottaikat. Érdekes példa a 0-24-es nyitvatartású üzletek helyzete. Ők is a részleges zárás után, a „talonba” tett és az elvándorolt munkatársak által jellemzett időszak után, az 5. körös feloldó intézkedések, azaz május 23-a óta teljes gőzzel üzemelhetnek. Itt lép be a képbe ismét az említett versenyfutás az idővel: mikorra tudja az üzlet(hálózat) a régi kapacitását nyújtani, a logisztika és az újra-aktivizált munkaerő segítségével. A munkaerő-piaci helyzet továbbra is fokozottan nehéz, mindennapos problémák tapasztalhatók, a kereskedelmi egységek továbbra sem a legkeresettebb munkahelyek. Komoly fizikai és mentális terhelést jelent a kereskedelemben dolgozni, de véleményem szerint a nehézségek mellett egy nagyon szép, kihívásokkal teli hivatás.

Tapasztalható volt-e az e-kereskedelem felfutása az utóbbi időben, illetve a hagyományos mellett az online értékesítésre is áttértek-e részben bizonyos szegmensekben?

Az online kereskedelem az egyik igazi nyertese a járványhelyzetnek. Eddig is évek óta két számjegyű bővülésről beszélhettünk, ez most hatványozottan jelent meg a pandémia alatt. Volt olyan szolgáltató, ahol háromszorosára nőtt az e-kereskedelem aránya a saját berkein belül számolva. Elmondható, hogy aki erőforrásokat tudott átcsoportosítani az online kereskedelem mezejére, az győztesen került ki a megpróbáltatások sűrűjéből. Ma már mindenkinek ajánljuk, hogy az offline tevékenysége mellett kezdje el az online értékesítést is, ha eddig még nem tette volna meg, mert anélkül már egyre nehezebb fennmaradni. Gyorsan és hatékonyan szeretnek vásárolni ugyanis az emberek azokban a szakmacsoportokban, ahol elkerülhető a személyes eladói segítség, ajánlás, kiszolgálás és a döntés elősegítése vagy támogatása.

Januártól elvileg már mindenhol elérhető a bankkártyás fizetés lehetősége. Mi a konkrét helyzet evvel kapcsolatban? A vásárlókat több fórumon buzdítják is az érintésmentes fizetésre. Nagy az arányeltolódás emiatt a készpénzes fizetés ellenében, s egyáltalán üdvözlik ezt a kereskedelmi egységek?

Ez is figyelmet követel, valamint többletenergiákat, de alapvetően egy jó gyakorlatról beszélhetünk. Ez a felfutás már elkezdődött akkor, amikor 15 ezer forintra emelték a PIN-kód nélküli fizetés limitjét és még folytatódott a propaganda hatására. Már korábban is az volt a véleményünk, hogy fejlődni kell a korral és minden józanul gondolkodó kereskedőnek tudnia kell, hogy az a vevő, aki nem tud nála kártyával fizetni, nem fog elrohanni egy közeli ATM-hez készpénzt felvenni, hanem helyette másik boltot választ.

Milyen pozitív és negatív változásokat várnak az új fogyasztóvédelmi rendelet bevezetését követően? Önök üdvözlik a változásokat egyáltalán?

A fogyasztóvédelem hatáskörének kiterjesztését üdvözöljük. Az online kereskedelem erősödése, a gombamód szaporodó e-kereskedők száma a fogyasztói reklamációk számát is jelentősen növelte az elmúlt időszakban. Fontosnak tartjuk, hogy a hatóságoknak mindig legyen lehetőségük felderíteni a reklamáció kiváltó okát. A fogyasztók védelme érdekében, főleg online kereskedelem estében az ellenőrző szerveknek a korábban megszokott helyszínek mellett újabbakra is be kell tudni jutniuk, a széleskörű ellenőrzés céljából. A törvény mostani kiterjesztése éppen ezt a célt szolgálja, egyben erősíti a fogyasztói jogok érvényesítését, ezért mi is helyénvalónak tartjuk. Az elmúlt év során a kereskedőknek a járványügyi intézkedések betartásával és betartatásával volt sok tennivalójuk és a hatóságok is erre fektették a hangsúlyt. A fogyasztóvédelem is kiterjesztett hatáskörrel ellenőrzött ez idő alatt. Voltak kérdéses esetek, de sikerült megoldani ezeket. Az egyik példa az volt, hogy a 10 nm/fő vásárlói limitet miként lehet a gyakorlatba átültetni, mi számít bele a hasznos térbe és mi már nem? A félreértések elkerülése végett mi nem mentünk bele vitákba, hanem a felügyelő államtitkársághoz fordultunk, hogy állásfoglalásukkal egyértelműsítsék a szituációt. Nem is került sor nagyobb büntetések kiszabására, mert az ellenőrök is várták az állásfoglalást és csak figyelmeztetésekkel éltek. A szövetség itt is közösen lépett fel az ügy érdekében, ne lehessen egyes kereskedelmi szolgáltatókat külön pellengérre állítani.

Több szakmai javaslattal fordultak a kormányzathoz. Ezek zöme meghallgatásra talált? Van állandó egyeztető platformjuk?

Szoros kapcsolatot tartunk fenn most még inkább az államtitkársággal és a minisztériummal. Szerencsére folyamatosak az eszmecserék és a javaslatok meghallgatásra kerülnek, olykor egészen konkrétan az operatív törzs tájékoztatóján hallhattuk vissza valamelyik javaslatunkat, módosítási kérelmünket. A bérleti díjak körül kialakult vitákat is sikerült részben lecsillapítanunk , azzal, hogy a mostani korlátozás alá eső üzletek esetében a kormány az érintette üzletek bezárását rendelte el, míg tavaly csak a vásárló beengedését tiltotta meg.

A kkv-k zömmel a pandémia vesztesei közé sorolhatóak? A kkv-k kontra diszkontok versengés a pandémia alatt kiéleződtek, vagy vannak példák előremutató együttműködésekre is?

Nem jelenthető ez így ki. A kkv-k életciklusai nyilván rövidebbek, mint egy nagyvállalaté és szerencsétlen esetben a negatív behatások tönkretették a vállalkozást. De a nagyobb szolgáltatók közül is voltak, amelyek nem voltak már topon és, amennyiben nem tudtak megfelelő válaszokat adni a kihívásokra, akkor szép csendben kivéreztek. Egyébiránt a járványhelyzet a lakóhely közeli kisebb alapterületű üzletek számára egy jó lehetőség volt a térnyerésre. Sok új vásárló kereste fel ezeket az üzleteket, olyanok is vásároltak a kisebb boltokban, akiknek ez korábban eszébe sem jutott. Egy kisebb bolt mindig könnyebben igazítja kínálatát az aktuális közönségéhez, mint egy nagyvállalat kereskedelmi egysége. Mert a túléléshez nemcsak a tőketartalék szükséges elem, hanem az alkalmazkodóképesség is. Ezeket a lehetőségeket fel kell ismerni és élni kell vele, ezt tanácsoltuk tagjainknak és ehhez a munkához megfelelő információkat adtunk és adunk folyamatosan.

Korábban egy konferencián a haladás motorjaként sorolta fel a megújulási készséget, a nyitottságot, a benchmarkingot, a digitális fejlődést, valamint a láncosodást és a szakosodást. Mely tényezők váltak most kiemelten fontossá a járvány okozta helyzetben?

A láncosodás és a szakosodás kivételével mindegyik tényező előtérbe került a járványhelyzet kihívásai kapcsán. Benchmarkingra nem volt igazán idő, mert minden túl gyorsan változott. Mindenkinek új volt a helyzet, nagyon gyorsan kellett reagálni a pillanatnyi problémákra, talán ezért bizonytalanabbul döntöttek a kereskedők a megszokottnál. Nem tudhatták, hogy döntéseik milyen hatást fejtenek ki, a mindennapi rutin ezúttal háttérbe szorult. Jól látszott, hogy mely kereskedők, kereskedelmi láncok rendelkeznek a legjobb alkalmazkodó képességekkel. Sokat lehetett tanulni egymástól. Az alkalmazkodó képesség, a nyitottság, a megkövült rutin elengedésének a készsége igen fontos szerepet játszott a túlélésben minden egységnél.

Hol tart most a korábban bejelentett PET-palack, alu-doboz és üveg visszaváltási rendszere? Van olyan üdítőital gyártó, amelyik már a termékét úgy hirdeti, hogy nem műanyag-, hanem alu-dobozban forgalmazza. Ők pl. az első fecskék?

Ez a program több mint másfél éve lett bejelentve a kormányzat részéről és azóta dolgozunk a részletein. Uniós direktívában szerepel egyébként, hogy pl. 2025-re mekkora százalékban kell újrahasznosított műanyag alapanyagból készülnie egy gyártó PET-palack csomagolásának. Fontos feladatok várnak ránk a körforgásos gazdaság EU-s direktíváinak hazai átültetései kapcsán, az egyszerhasználatos műanyagok visszaszorításától kezdve az új visszaváltási rendszer bevezetésén át számos más az ökoszisztémát védő intézkedésig. Magyarország például már 2023. július 1-től szeretné bevezetni az a visszaváltási rendszert, mely sok munkát, ismeretszerzést, részletes egyeztetést követel meg a fogyasztótól, a kereskedőktől és döntéshozó szervektől egyaránt. A napokban válik hatályossá az egyszerhasználatos műanyagokra vonatkozó szabályozás, mely a kereskedelem mellett a vendéglátást szinte még jobban érinti. A visszaváltási rendszer kapcsán hangsúlyozzuk, hogy fenntartható, működőképes, célszerű struktúrát kell kialakítani, melyhez a fogyasztók megnyerése, edukálása és támogatása, valamint motivációja is feltétlenül szükséges. A hulladék újrahasznosítás újragondolása, a visszaváltási rendszer hazai bevezetése kormányzati szándék, az uniós direktíváknak való megfelelések mentén szerveződő programozással. Szövetségünk az ITM koncepciójára reagálva, reflexióként állította össze javaslatát, foglalta össze kéréseit. A minisztériummal összefogva legjobb tudásunk szerint igyekszünk majd átvinni a gyakorlatba a mindannyiunk érdekében álló körforgásos gazdaság elemeit.

Szerző: Unger Zsolt Géza