Elemzők szerint átmeneti lehet a keresetek emelkedésének májusi lassulása

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy egymással ellentétes tényezők befolyásolják a fizetéseket: a gazdaság újraindulása miatti munkaerőhiány béremelési nyomást eredményezhet, a gyorsuló infláció viszont laposabbá tette a reálbérindex görbéjét. A fizetések alakulása szempontjából Németh Dávid szerint nagy kérdés, hogy mi lesz a minimálbérrel jövőre és a későbbi években. Ha a napokban belengetett kétszázezer forintos szintre emelkedik fokozatosan, az újabb lökést adhat a bérdinamikának. Ha pedig az infláció visszatér a három százalékos szint közelébe a következő év közepén, akkor a reálbérindex is ismét a pandémia előtti hét százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy májusban némiképp lassult, de továbbra is jelentős mértékű maradt az átlagkeresetek növekedése Magyarországon. A magas bérdinamika legfőbb oka az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában májusra jelentősen lassult a bérkiáramlás emelkedése, bár a 6,7 százalékos éves bérnövekedés sem mondható csekélynek, különösen annak fényében nem, hogy a minimálbér csupán négy százalékkal növekedett az idén. A munkaerőhiány béreket emelő hatását vélhetően majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont. Az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja az összetételhatáson keresztül. Így ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában – vélekedett az elemző. Az ING Bank szakértője szerint rövid távon további enyhe mérséklődés következhet a bérdinamikában. Ennek elsődleges oka az összetételhatás lehet. Az újranyitást követően ugyanis főleg azokban a szektorokban ugrik meg jelentősen a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. A munkaerőhiány emelkedése miatt bővülő kereseti lehetőségek ugyanakkor ennek egy részét kompenzálhatják. Az állami bérrendezések hatása is érződik majd az év hátralévő részében. Virovácz Péter az év egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is azt bocsátotta előre, hogy lassult a keresetek növekedési üteme áprilishoz képest, ugyanakkor a 8 százalék feletti emelkedés továbbra is dinamikusnak tekinthető. Kedvező folyamatként emelte ki ugyanakkor, hogy májusban tovább emelkedett az alkalmazottak száma a vállalkozások körében, ami a gazdaság újraindításához köthető. Előretekintve a Századvég szakértője arra számít, hogy a béremelkedés üteme az év végéig fennmaradhat, illetve a munkaerőhiány, valamint a gazdaság újraindulása függvényében akár még tovább is gyorsulhat. A jövő évi bérfolyamatokkal kapcsolatban kulcskérdés lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke; itt a vállalkozások számára a minél korábbi bejelentés lenne a kedvező, hogy azt bele tudják kalkulálni üzleti terveikbe.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a várakozások ellenére ebben az évben sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott – hívta fel a figyelmet. A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbér-emelés idén kevésbé jelent támaszt, bár a piaci folyamatok láthatóan kompenzálják ezt a hatást. Ha jövőre megvalósul a tervezett kétszázezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal – fejtette ki a szakértő. Az elhalasztott kereslet miatt a pandémia előtti szintet is meghaladó lehet a munkaerő-kereslet és a bérverseny, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát, erősítve a felfelé mutató kockázatokat és támaszt adva a GDP-nek is fogyasztási oldalról – vélekedett. A Takarékbank várakozása erre az évre 9 százalékot elérő béremelkedés és 4 százalékos reálbér-növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet, de ebben az esetben a minimálbér mértéke még érdemben módosíthat a pályán – jelezte az elemző.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor