Fékezhető az építőanyag árrobbanása
Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója.
A napilap szombati számában megjelent cikkben Nagy Márton kiemelte: a hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével. A szakma indokoltnak tartja az állami beavatkozást. A napilap ismerteti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozást. Nagy Márton szerint az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a vállalati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat. Ezért indokolt az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozása. Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, ami pedig több hónapig is eltarthat. Ezért dönthet a kormány egyéb intézkedésekről is, vagyis a regisztrációs kötelezettségről, az állami elővásárlási jogról és az extraprofitadóról.
A miniszterelnök főtanácsadója kiemelte: az extraprofitra vonatkozó intézkedések egyelőre a kavicsra, a homokra és a sóderre vonatkoznak, de várhatóan kiterjednek a cementre és adott esetben egyéb termékekre is. Az építőanyag-gyártóknak és forgalmazóknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium felületén kell regisztrálniuk. Emellett részletesen be kell számolniuk a vállalkozásoknak egyebek mellett az adott termék származási helyéről, az áru útjáról. A regisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a kormánynak nagyobb rálátása nyílik a piaci folyamatokra, és ha szükséges, az állam elővásárlási joggal élhet. Nagy Márton rámutatott: várhatóan komoly árcsökkentő hatása lesz az extraprofitadó bevezetésének a sóderre, a kavicsra és a homokra. Az állam meghatározza azt az árszintet, amely fölött az értékesítésből származó bevétel kilencven százalékát adó formájában beszedi.
A miniszterelnök főtanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy semmilyen fundamentális alapja sincs a hazai kavicsbányákból kitermelt alapanyagok jelentős árrobbanásának, amely nem indokolható például a vas és a fa világpiaci áremelkedésével. Ismertetése szerint ehhez kapcsolódik a bányászati koncessziók visszavonásáról és újrakiosztásáról szóló kormányzati döntés: amennyiben akár az extraprofit állami megadóztatása miatt, akár egyéb okok miatt a bányákat leállítják vagy nem kezdik meg a kitermelést, akkor az állam visszaveheti a jogot. Az intézkedés célja, hogy a termelés fennmaradjon.
Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balázs Attila
