Szijjártó: a beruházások húzzák a növekedést
Beruházásokra van szükség ahhoz, hogy év végére létrejöjjön az 5,5 százalékos gazdasági növekedés Magyarországon; a kormány napi szinten azon dolgozik, hogy ezt a célt elérje – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Tihanyban zajló Tranzit című közéleti évadnyitó rendezvényen, pénteken.
A rendezvény Facebook-oldalán élőben közvetített eseményen a miniszter kiemelte: a magyar válságkezelés a világ élvonalához tartozik, ennek köszönhető, hogy a gazdaság teljesítménye mára meghaladta a válság előtti szintet.
Az ipar teljesítménye például 22 százalékkal magasabb a 2019-es szinthez mérve. A beruházásokért, a gazdasági kapacitások újraelosztásáért éles verseny zajlik globális szinten. Magyarország vonzereje az alacsony adókban, a rugalmasságban és a politikai stabilitásban rejlik
– tette hozzá, utalva arra, hogy a kormány ki is használja ezeket az adottságokat. A kormány 1435, Magyarországon működő vállalattal kötött szerződést, aminek eredményeképpen tavaly, a válság évében 1700 milliárd forint értékű beruházás indult el 474 milliárdos állami támogatással. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a világjárvány kitörését követően Magyarország nem segélyeket osztott, hanem megakadályozta a munkanélküliség kialakulását. Arra is kitért, hogy az országban a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most, amikor 4,7 millió adófizetőt tartanak számon, miközben világszinten 114 millió munkahely veszett el.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője felidézte, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök és az oltóanyagok beszerzéséért folytatott küzdelmet nemzetközi szinten "vadnyugati körülmények" jellemezték, a kereslet és a kínálat messze elszakadt egymástól. Hozzáfűzte: az utóbbi bő tíz év nyugodt és a nemzeti érdeken alapuló külpolitikájának volt köszönhető, hogy Kínától és Oroszországtól is az elsők között jutott oltóanyaghoz Magyarország. Naponta 30 millió euró veszteséget jelentett Magyarországnak a gazdaság leállása, így a másfél hónapnyi előny az újranyitásban más uniós országokhoz képest hatalmas károktól kímélte meg a gazdaságot, nem beszélve az emberéletekről, amelyeket sikerült megmenteni az oltásokkal.
A 2010 utáni helyzetre visszatekintve a politikus elmondta, hogy az szja 15 százalékra és a vállalati adókulcs 9 százalékra csökkentése, illetve az egykulcsos adórendszer volt az alapja annak, hogy a magyar gazdaság 2020-ra – amikor a járvány érkezett – Európa egyik legerősebb és legellenállóbb gazdasága lett. Öt év alatt, 2014 és 2019 között 493 nagyberuházás valósult meg az országban 20 milliárd euró feletti értéket képviselve.
Szijjártó Péter végül az afganisztáni helyzetről beszélve azt mondta, hogy a mentési akciók lezárását követően szükséges kivizsgálni, hogy kik hibáztak, hogyan fordulhatott elő az, hogy 3 nap alatt gyakorlatilag romokba dőlt 20 év munkája. A külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatott arról, hogy Magyarország kimenekítette a katonáival együttműködő helyieket; véleménye szerint minden ország saját felelőssége, hogy ezt megtegye.
Forrás: MTI; Fotó: Képernyőfelvétel
