Nyolcvanezer embert mentett meg az MNB egy év alatt az online csalóktól

A jegybank közleményéből kiderül az is, hogy három és tíz év közötti szabadságvesztést kockáztatnak azok az online csalók, akik kattintásvadász reklámokkal, extrém és kockázatmentes hozamot ígérve valójában áldozataik pénzét akarják megszerezni. Az elmúlt egy évben mintegy 1,3 millió alkalommal villant fel az internetes befektetési lehetőségeket kereső fogyasztók képernyőin a Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelmeztetéseinek elérhetősége. A jegybank ugyanis – a magyarországi ügyfelek által leggyakrabban használt keresőportál hirdetési lehetőségeivel élve – a tipikus befektetési kulcsszavakra való webes keresések során jeleníti meg a találatok közt fogyasztóvédelmi üzeneteinek linkjét.

Ennek köszönhetően az MNB üzenetei az összes, a befektetési „slágertémákkal” kapcsolatos keresések több mint felénél, gyakorta a legelső találatok közt – és hangsúlyozottan az esetlegesen gyanúsnak tűnő hirdetések közvetlen közelében – voltak elérhetők. Az elmúlt évben – az így megjelenített linkekre kattintva – az eddiginél csaknem 80 ezerrel több ember kereste fel az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalait és kapott ezáltal segítséget a megfelelő biztonságos pénzügyi döntés meghozatalában, mint tette volna e projekt nélkül.

Agresszív reklámok

A jogosulatlan szolgáltatók, magánszemélyek – a koronavírus-járvány miatti megnövekedett internetes forgalmat is kihasználva – gyakorta a világhálón kínálnak gyors, munkát nem igénylő, ám extrém magas hozamú, ugyanakkor kockázatmentesként hirdetett befektetési lehetőségeket. A kattintásvadász és agresszív reklámok mögött azonban gyakorta nincs valódi befektetés, azok egyetlen célja az óvatlan befektetők megkárosítása.

Tájékoztató kampány

Az MNB – folyamatos piacfelügyeleti felderítő és szankcionáló tevékenysége, büntetőfeljelentései mellett – a jogsértések megelőzése, a befektetők érdekének védelme és a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében 2020-ban indította el internetes tájékoztató kampányát. Ennek részeként folyamatosan naprakészen tartja honlapjának a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrését segítő és további, a témához kötődő információkat nyújtó „Figyelmeztetések” aloldalát is. Így az ügyfelek a befektetési szerződés megkötése előtt egy gombnyomással ellenőrizni tudják, hogy az adott szolgáltató vagy magánszemély rendelkezik-e pénzügyi felügyeleti engedéllyel vagy regisztrációval.

Feketelisták

A honlapon külön lekérdezhetők a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már ismert jogosulatlan szolgáltatóit felsoroló „feketelisták”. A jegybank emellett részletesen bemutatja az MNB által nem felügyelt, és olykor az ügyfelekkel szembeni visszaélésre használt eszközöket, így a befektetési arannyal, karbonkredittel, nyereségrészesedési joggal és az ICO-val kapcsolatos ügyletek főbb jellemzőit.

Szolgáltatók azonosítása

A tájékoztatók részletesen ismertetik, hogy az ügyfelek miképp előzhetik meg, hogy jogosulatlan szolgáltatók áldozataivá váljanak. A szolgáltatók azonosításában az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák is segíthetnek. Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetődik fel, javasolt, hogy az érintett befektető haladéktalanul, még a szerződés megkötése előtt jelezze azt az MNB-nek.

Börtönbe kerülhetnek a csalók

Ha egy jogosulatlan szolgáltató a befektetőktől kicsalt pénzt hiánytalanul visszafizeti, és az ügyfeleket nem éri kár, akkor (az MNB bírságán felül) „csak” 3 év letöltendő szabadságvesztést kockáztat. Ha azonban a befektetők nem kapják vissza a pénzüket, akkor már vagyon elleni bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ami a jogszabály szerint (az okozott kár nagyságától függően) akár 10 év szabadságvesztéssel is sújtható.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu