Brüsszel feladná Európa önellátását
Szinte az összes élelmiszer-alapanyagból behozatalra szorulna az Európai Unió, ha 2030-ra megvalósulnának az Európai Bizottság mezőgazdaságban tervezett korlátozásai. A Green Deal visszavetné a jólétet is, minden európai állampolgárnak évi 157 euróról (mintegy 55 ezer forintról) kellene lemondania, miközben akár ötven százalékkal is nőne sok alapvető élelmiszer ára – írta kedden a Magyar Nemzet.
A kieli egyetemnek a lapban ismertetett friss hatásvizsgálata megállapította, hogy veszélybe sodorja az Európai Unió élelmiszer-önellátását a Green Deal, míg a kisgazdaságokat tönkreteszi. Ráadásul feleslegesen, mert az agrárium globális kibocsátása nem csökken, noha ez lenne a stratégiák célja – állapították meg. A nagy múltú intézmény a német gabonaszövetség felkérésére készített hatásvizsgálatot az európai zöldmegállapodás mezőgazdaságot érintő Farm to fork és biodiverzitás stratégiájáról.
Brüsszel ezekben a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését, a növényvédő szerek használatának a felére csökkentését és a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését írja elő 2030-ig. Emellett kötelező lenne az ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelése a jelenlegi 8–9 százalékról, valamint a ma megművelt területek tízszázalékos kivonása. A szigorú elvárások célja a biológiai sokféleség helyreállítása és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának a csökkentése lenne a 2030-ig megfogalmazott klímacélok elérése érdekében.
Brüsszel stratégiái nem járulnak hozzá a klímacélokhoz, miközben csökkentik az európai lakosság jólétét. A mezőgazdasági termelés jelentős, több mint húszszázalékos visszaesése és a költségek növekedése miatt az Európai Unió behozatalra kényszerülne a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból, vagyis feladná nettó exportőr szerepét. Ezzel kiszolgáltatottá válna a harmadik országoknak, míg a lakosságnak jelentős többletköltséget jelentenének a jelentősen megemelkedő élelmiszerárak – állapította meg a tanulmány alapján a német gabonatermesztőket tömörítő ágazati szövetség.
Ezért a német gazdák arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy gondolják újra a 2030-ig szóló stratégiákat. A kieli egyetem hatásvizsgálata szerint a marhahús 58 százalékkal, a sertéshús 48 százalékkal, míg a tej 36 százalékkal drágulna 2030-ra. A zöldség és a gyümölcs ára 15 százalékkal emelkedne, míg a gabonafélék és olajos magvak 13–15 százalékkal drágulnának. Ezzel szemben az unión kívüli országokban az áremelkedés a húsféléknél mindössze 7–10, a zöldségek és gyümölcsöknél 3–4 százalék körül alakulna – írta a lap.
Az intézkedések nyertesei a versenyképes nagyüzemek lennének, mivel a szigor jelentős önköltséggel, de hozzáadottérték-növekedéssel is jár, de a kistermelők többsége hamar csődbe menne. Az államoknak is a zsebükbe kellene nyúlniuk a hatások mérséklésére, mintegy 42 milliárd euróval, az európai lakosságnak pedig hetvenmilliárd euróval kell számolnia. A súlyos kiadások ráadásul feleslegesek, mivel az EU-n kívüli országok növelnék termelésüket az európai fogyasztói igények érdekében. Ezzel az üvegházhatású gázkibocsátás 54 millió tonnával nőne, vagyis az európai csökkenés máshol jelenne meg – áll a lapban.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
