Pesti Srácok

MNB: csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok megtakarításait terhelő költségek

MNB: csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok megtakarításait terhelő költségek

Korábban soha nem látott mértékben, 0,75-ról 0,64 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak tagokat terhelő átlagos díjterhelése tavaly; a pénztári szektor változatlanul költséghatékony, és így versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön, friss összefoglalója alapján.

A jegybank tájékoztatása szerint a korrigált díjterhelési mutató 0,78-ról 0,69 százalékra csökkent. A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket. Az MNB kiemelte: ilyen mértékű éves csökkenésre az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója számításának 2002-es kezdő időpontja óta nem volt példa. A pénztártagok díjterhelése az elmúlt közel két évtizedben összességében folyamatosan csökkent, mára a 2002-es érték kevesebb mint 40 százaléka. A díjterhelés összetevőit tekintve a működési díjterhek érdemben nem változtak tavaly, korrigált értékük az előző évvel azonosan 0,32 százalék volt. A befektetési díjterhek a 2019-es 0,46-ról 0,37 százalékra csökkentek tavaly.

– közölte az MNB. A jegybank ajánlása alapján kiszámított, átlagos 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNyp) 0,85 százalék volt tavaly a pénztárszektorban, ami gyakorlatilag stagnálást jelent az előző évhez képest.

PestiSracok facebook image

– tették hozzá a közleményben. Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszú távon 1 százalék alatt marad.

– hangsúlyozta az MNB.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.