Pesti Srácok

A Molhoz kerülnek a belföldi Lukoil-töltőállomások

A Molhoz kerülnek a belföldi Lukoil-töltőállomások

A Mol 610 millió dollár értékű szerződést írt alá 417 lengyelországi töltőállomás vásárlásáról a Grupa Lotos SA-val és a PKN Orlennel, aminek eredményeként a magyar cég a harmadik helyre léphet elő a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piacon – jelentette be az olajipari társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

A tranzakció részeként a Mol 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek, 259 millió dollár értékben. Az ügylet a PKN Orlen és a Lotos fúziójának Európai Bizottság általi engedélyezésétől függ. A felek megállapodtak a megvásárolt hálózat üzemanyag-ellátásáról is. A lengyelországi tranzakcióval a Mol a tizedik országba lép be kiskereskedelmi üzletágával, portfólióját 1943-ról 2390 töltőállomásra növeli – tették hozzá a bejelentésben. A megállapodás lezárását követően a Mol a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piac meghatározó szereplőjévé válik, az ottani töltőállomásainak száma meghaladja a magyarországit.

A Mol tájékoztatása szerint a vállalat öt márkanév alatt működteti töltőállomásait a régióban, ebbe beletartozik a nemrégiben megvásárolt 120 OMV Slovenija, valamint Szlovákiában és Magyarországon a 95 új Lukoil töltőállomás is. Ezek a tranzakciók versenyhatósági jóváhagyás alatt vannak. A lengyel akvizícióval a Mol regionális jelenléte sokszínűbbé válik, a lengyel piac pedig újabb szereplővel gazdagodik – közölték.

A közlemény szerint Lengyelország erős gazdasági kilátásokkal és jelentős gépjárműállománnyal, valamint a régióban nagy piaci potenciállal, 23 millió tonna éves üzemanyag-fogyasztással és középtávon 1–2 százalékos növekedési várakozásokkal bír. A tranzakció részeként a Mol nemcsak töltőállomás-hálózatot szerezhet, de adott a lehetőség a további organikus növekedésre, valamint a nem üzemanyag-értékesítés bővítésére.

PestiSracok facebook image

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a Mol számára ez a megállapodás jelentős lépés azon a stratégiai átalakulási úton, amelyet 2016-ban kezdtek el, és felgyorsítottak a vállalat tavaly frissített stratégiájával. Az azerbajdzsáni ACG olajmezőben lévő részesedés megszerzése, az új magyarországi poliol-üzem építése és a Lengyelországba való belépés fontos mérföldkövek a célok megvalósításához vezető úton. Az akvizíció révén a Mol belép Kelet-Közép-Európa legnagyobb piacára, és mintegy negyvenmillió potenciális ügyfelet érhet el termékeivel és szolgáltatásaival. Hernádi Zsolt közös célként említette a kelet-közép-európai régió energiaellátásának biztosítását, és jelezte, hogy az észak–déli energiafolyosó ezzel a megállapodással tovább erősödik.

Daniel Obajtek, a PKN Orlen igazgatótanácsának elnöke a közleményben kifejtette: prioritás volt számukra, hogy az összeolvadást a lehető legnagyobb előnyökkel zárják le, és ezt el is érték. A kiskereskedelmi területen olyan eszközcserében állapodtak meg a magyar partnerrel, amely a szlovákiai kiskereskedelmi lánc erősítésével közvetlenül előremozdítja földrajzi terjeszkedési terveiket, ahogy a teljesen új, a magyarországi piacra való belépés is.

Korábbi sajtóhírek szerint a Lotos benzinkútjai egy részének eladása azzal függ össze, hogy a céget átveszi a PKN Orlen üzemanyag- és energiaszolgáltató. Az átvétel engedélyezését az Európai Bizottság a többi között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladják a Lotos töltőállomásainak nyolcvan százalékát, valamint harminc százalékos részesedést is a cég gdański olajfinomítójában. Az olajfinomítóban való részesedést a szaúdi Saudi Aramco vásárolja meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.