Pesti Srácok

Társadalomkutató: a magyarok többsége elégedett az élelmiszerárstoppal

Társadalomkutató: a magyarok többsége elégedett az élelmiszerárstoppal

Tízből hatan (57 százalék) elégedettek a kormány élelmiszerárakat maximáló intézkedéseivel – derül ki a Társadalomkutató felméréséből. Az intézet vagyoni helyzet alapján is vizsgálta a közvélekedést, amelyből kiderült, hogy a tehetősek és a nehezebb körülmények között élők között is többségben vannak azok, akik elégedettek az intézkedéssel.

A 2021-ben újraindított gazdasági élet a világban mindenhol keresletrobbanást okozott, amely a termékek jelentős részének áremelkedését vonta maga után. Az infláció mérséklése érdekében a rezsiárak hatósági szabályozását, az üzemanyagárstopot és a lakossági kamatstopot követően a magyar kormány nemrégiben bevezette az alapvető élelmiszerek árának maximálását is.A Társadalomkutató felmérte, hogy erről a legutóbbi, inflációt mérséklő intézkedésről hogyan vélekednek a magyarok.

Forrás: Társadalomkutató

A Társadalomkutató friss felmérése szerint tíz magyarból hat (57 százalék) szerint inkább jó ötlet, hogy hat alapvető élelmiszer árát államilag maximálták, és mindössze minden harmadik (35 százalék) szerint inkább rossz ötlet. A kutatás lényeges különbséget mutat a Fidesz- és a baloldali szavazók között. A Fidesz-szavazók esetében tízből nyolcan (79 százalék) vélekednek az intézkedésről pozitívan és mindössze 16 százalékuk negatívan. A baloldali szavazók közel egynegyede (25 százalék) elégedett, míg 64 százalékuk szerint inkább rossz ötlet, ám látható, hogy az intézkedésről való vélekedést nagyban torzíthatja a politikai irányultság, a baloldali szavazók pedig nagyobb arányban megosztottak a kérdésben.

PestiSracok facebook image

Az élelmiszerárstop hatékonyságát illetően sokatmondó, hogy vagyoni helyzettől függetlenül népszerű intézkedésről van szó. A megkérdezettek azon körében, akik gondok nélkül élnek, 53 százalék elégedett és 39 százalék ellenzi a döntést. Azon magyarok körében, akik „beosztással jól kijönnek”, tízből hatan (57 százalék) pozitívan fogadták a kormány intézkedését, és csak egyharmaduk (34 százalék) negatívan. Azok körében, akik „éppen kijönnek jövedelmükből”, tízből hatan (58 százalék) inkább jó ötletnek vélik a döntést, míg harmaduk (33 százalék) tartja rossz ötletnek. A jelentős anyagi gondokkal küzdők kétharmada (63 százalék) elégedett a hatósági árrögzítéssel és mindössze harminc százalékuk nem tartja jó ötletnek – írja a Társadalomkutató. Bármilyen vagyoni helyzetet is vizsgálunk tehát, mindenhol abszolút többségben vannak azok, akik támogatják az államilag maximált alapvető élelmiszerárakat.

Forrás: Társadalomkutató; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!