Pesti Srácok

Folytatódik a munkahelyi képzéseket támogató program

Folytatódik a munkahelyi képzéseket támogató program

A kormány célja a magyar vállalkozások fejlődésének elősegítése, ezért 15 milliárd forintos keretösszeggel folytatják a munkahelyi képzéseket ösztönző támogatási programot, amelynek második szakaszában az ötvennél kevesebb főt foglalkoztató hazai mikro- és kisvállalkozások hetven százalékos támogatást igényelhetnek dolgozóik vállalati képzéséhez – tudatta csütörtökön György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye szerint a programban a munkavállalóknak továbbra is a feladataik ellátásához szükséges kompetenciákat kell elsajátítaniuk, digitális készségeket vagy idegen nyelvet kell tanulniuk, és a munkáltatók számára változatlanul kikötés marad, hogy legalább egy évig tovább foglalkoztassák a résztvevőket, és bérüket – a 2021. évi átlagbérükhöz viszonyítva – kötelező emelni. Az első szakaszhoz képest változik a maximális támogatás összege, a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 50-ről 75 millió forintra, míg a nagyvállalatok esetén százról 150 millió forintra növekszik.

Újdonság az is, hogy a meghatározott kereteken belül elszámolhatóvá válnak projektmenedzsment és a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó, valamint a projekt-előkészítési költségek, így például a képzési terv készítése – ismertette az ITM. Az egy munkavállalóra maximálisan elszámolható képzési költség alapesetben kétszázezer forintról kétszázötvenezer forintra, míg a kiemelt területek esetében háromszázezer forintról háromszázötvenezer forintra nő, és ezzel párhuzamosan huszonöt százalékkal emelkednek a maximálisan elszámolható óradíjak is. A képzések a vállalati igényeknek megfelelően lehetnek céges belső képzések, de külső képző intézményeket is igénybe lehet venni, és az ezek kiválasztásához szükséges dokumentáció egyszerűbbé válik.

György László emlékeztetett, hogy a program első fordulójában 187 cég közel tizenegyezer munkavállaló képzésére adott be támogatási igényt. Az ország valamennyi régiójából és a gazdaság szinte valamennyi ágazatából érkeztek kérelmek, a feldolgozóipartól kezdve a kereskedelmen át a turizmusig. A legnépszerűbbek a kompetenciaképzések voltak, azonban jelentős arányban pályáztak a cégek szakmai és IT-képzésekre is.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá az államtitkár.

– közölte az ITM.

Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.