Pesti Srácok

Matolcsy György: Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra?

Matolcsy György: Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra?

Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra? - tette fel a kérdést Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent legújabb írásában. Az MNB elnöke azt írja, Orbán Viktor múlt hét előtti beszédében a korábbi nemzeti cél helyett új célt tűzött ki Magyarország elé 2030-ra.

Az eddigi cél az volt, hogy 2030-ra azon öt uniós tagország között legyünk, ahol a legjobb élni és dolgozni. Az új cél az, hogy 2030-ra érjük el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét – szögezi le az MNB elnöke. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt a változtatást, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel – emelte ki Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent írásában.

– tette hozzá. Az új jövőkép célkitűzése Matolcsy György szerint azt jelenti, hogy az EU átlag (száz százalék) és a mai magyar teljesítmény (az átlag 75 százaléka) közötti huszonöt százalékos különbséget kilenc év alatt megszüntetjük, ami évi átlagos 2,8 százalékos felzárkózási ütemmel lehetséges. Ez a közelmúlt legjobb, de nem fenntartható, évi egyszázalékos közeledését közel háromszorosan meghaladó felzárkózási ütemet jelent. Korábbi MNB-elemzések azt mutatták, hogy az elmúlt harminc évben a lengyelek gazdasági teljesítményével azonos magyar növekedés esetén ma az EU-átlag 100,2 százalékát érnénk el. Ebben az esetben a mai, átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező tíz uniós tagállam fejlettségét célozhatnánk meg 2030-ra.

PestiSracok facebook image

– vonja le a konklúziót az MNB elnöke.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)