Komoly gazdasági nehézséget okoznak az Oroszország elleni szankciók, a forint is a brüsszeli megszorítás egyik áldozata
Az Ukrajnában zajló háború nyomán bevezetett európai és amerikai szankciós intézkedések rendkívüli bizonytalanságokat okoznak az európai gazdaságban. Ezek a szankciók a magyar gazdaságnak is komoly nehézségeket okoznak, így a forint is a brüsszeli szankcióknak az egyik áldozata – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Érden.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a forint árfolyamváltozása kapcsán kijelentette, hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli bizonytalanságok alakultak ki az európai gazdaságban, majd hozzátette, hogy a magyar gazdaságra az egyik legnagyobb veszélyt most az újabb, energiaszektort érintő szankciók jelentenék.
Nyilvánvaló, hogy aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel, Magyarországgal akarja megfizettetni a szomszédságban zajló háborúnak az árát
– hangsúlyozta a miniszter. Leszögezte: a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását. Szijjártó Péter az AVL Hungary Kft. új járműcsarnokának és második irodaépületének alapkőletételén vett részt. A 2018-ban bejelentett 12,5 milliárd forintos beruházás 350 új munkahelyet teremt, s az állam mintegy hárommilliárd forinttal támogatta a projektet, amelynek most kezdődik meg a második üteme. Beszédében kiemelte, hogy új, adatalapú és digitális korszakba lépett a világgazdaság, s amelyik ország nem tudja ezzel tartani a lépést, az a vesztesek közé kerülhet.
Ezért olyan körülményeket kell teremteni, hogy az innovatív technológiákra alapuló cégek szívesen fektessenek be Magyarországon
– közölte. Elmondta, hogy a forradalmi átalakuláson átmenő autóipar a magyar gazdaság gerincoszlopát adja, és az elmúlt években megkezdődött a munka az elektromos korszakra való átállás érdekében, ami eddig sikeresnek bizonyult.
Magyarország készen áll az új korszakra, versenyképes kutatás-fejlesztési helyszínné vált, s a modern adatalapú, digitális, elektromos autóipar számára az egyik legvonzóbb, legversenyképesebb környezetet tudja biztosítani Európában
– szögezte le. A miniszter rámutatott, hogy tavaly 96 kiemelt tőkeberuházás érkezett Magyarországra, ebből 16 az autóiparban. Ezek pedig szavai szerint nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság dimenzióváltásához. Végezetül pedig arról számolt be, hogy hazánkban az osztrák vállalatok alkotják a második legnagyobb beruházói közösséget: mintegy 2200 cég 70 ezer embernek ad munkát az országban. A kétoldalú kereskedelmi forgalom éves volumene pedig a tavalyi 22 százalékos növekedést követően meghaladta a 12,5 milliárd eurót. A grazi központú AVL a világ legnagyobb független vállalatcsoportja, amely belső égésű, hibrid, valamint elektromos motorok és hajtásláncok fejlesztésével foglalkozik, és a globális járműipar egyik meghatározó szereplője.
Az AVL hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a hajtásláncrendszerek csaknem teljes vertikumában élen járó kutató-fejlesztő centrumnak számító AVL List GmbH és az AVL Hungary hosszú távú elkötelezettségét mutatja Magyarország felé az újabb 6,3 milliárd forint értékű beruházás, amelyet 1,5 milliárd állami támogatás mellett kezdtek meg 2022 elején. A teljes projekt, amely az érdi kutatási-fejlesztési központ létrehozásán kívül egy zalaegerszegi regionális jelentőségű autóipari kompetenciaközpont kialakítását is tartalmazza, összesen 12,5 milliárd forint beruházásával, hárommilliárd forintos állami támogatással jött létre. A 2002-ben alapított AVL Hungary több száz fős szakembergárdája az érdi központ és két budapesti telephely mellett Zalaegerszegen és Kecskeméten is csúcstechnológiás fejlesztői környezetben dolgozik, elsősorban a K+F tervezés, szimuláció, tesztelés, szoftverfejlesztés, kalibráció és gyártástervezés területén.
Az AVL Hungary árbevétele 2021-ben 6,6 milliárd forint volt, a cég jelenleg 474 munkavállalót foglalkoztat. Az új beruházások révén a társaság 250 új munkahely létrehozását vállalta, amelyből 216 állás felsőfokú végzettséghez kötött. Az építkezés megkezdésével párhuzamosan az AVL elkezdi az érdi irodaházának bővítését, a már üzemelő 5600 négyzetméteres épület mellett kialakításra kerülő második, háromszintes irodaház alapterülete 3250 négyzetméter lesz, itt háromszáz munkaállomást alakítanak majd ki. A járműcsarnok a tervek szerint 2022 év végére készül el, míg az irodaépület 2023 júniusában. Az érdi beruházások mellett az AVL Hungary folytatja kecskeméti és zalaegerszegi telephelyein zajló fejlesztéseit is: az épülő zalaegerszegi irodában elsősorban járműteszteléssel foglalkozik majd a cég, ami magába foglalja a hajtáslánctesztelést és a teljesjármű tesztelést, az ADAS és önvezető technológia fejlesztést és tesztelést, illetve a járműdinamikai rendszerek tesztelését, Kecskeméten pedig az AVL K+F-központja található, ahol két kutatási terület áll a középpontban: az üzemanyagcellák, illetve a súrlódás és kopás vizsgálatok – tájékoztatott az AVL.
Forrás: MTI; Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
