Szijjártó: rekordszinten a beruházások és az export
Hétfőn tartotta idei külgazdasági évnyitóját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ahol a kamara elnöke, Parragh László mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt. A külgazdasági és külügyminiszter a jelenlegi háborút is megemlítette, amelynek egyik hatása az lesz, hogy a világgazdaság szerkezete a járványt követően újra megváltozik, és ennek során egyes szereplők erősebbek lehetnek.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László mindenekelőtt a jelenlegi háború utáni kármentés feladatára hívta fel a figyelmet, hiszen óhatatlanul komoly hatások érik a magyar gazdaságot, akárcsak a szomszédos országokét. Ez érinti az exportot, de az orosz kitettség miatt még inkább az importot, és a magyar vállalatok ottani tulajdona is veszélyben lehet. Ebből a helyzetből kellene a legkisebb kárral kijönni. Parragh László emellett a kormány és a kamara együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve azt a részletes megállapodást, amelyet 10 napja írtak alá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az elmúlt két évben milyen gazdasági pusztítást végzett a pandémia, ráadásul úgy, hogy közben többször reménykedni lehetett, hogy véget ér, de aztán újabb visszaesés következett. Végül a világgazdaság nem ugyanúgy áll helyre, ahogy a járvány előtt volt: vannak vesztesek és nyertesek a gazdaságok között, például attól függően, hogy a kialakuló piaci réseket kinek sikerül betölteni. Szijjártó szerint ezt a magyar gazdaság jól vette; a gyors döntések lehetővé tették, hogy például a fokozott beruházási programok folytatódjanak a járvány alatt, ezzel megteremtve a következő évek gazdasági növekedését és erős exportját. Kiemelte, hogy az adócsökkentések, amelyeket az évek során sikerült végrehajtani, komoly segítséget nyújtottak ebben, hiszen most már a munkát terhelő adók is jóval kisebbek, ami vonzóvá teszi a hazai munkaerőre épülő beruházásokat. Már most rekordszintre emelkedett a foglalkoztatás, a beruházások szintje és az export, amely 119 milliárd eurót tett ki tavaly.
A válság ugyanakkor megmutatta, hogy az ellátási láncokban gondok keletkeznek, ezért felértékelődik, hogy a beszállítók, alkatrészgyártók közelebb kerüljenek piacaikhoz, és ez Magyarország esetében előnyt jelent, hiszen több távol-keleti befektető, gyártó beruházást indított, hogy gyártása egy részét hozzánk telepítse. Szijjártó Péter a kifektetés jelentőségéről is beszélt: a cél az, hogy a magyar vállalkozások külföldi működésének profitja elérje, vagy akár meg is haladja a külföldi vállalatok nálunk megtermelt és kivitt profitjának mértékét. Ehhez az szükséges, hogy a magyar vállalatok bátran terjeszkedjenek külföldön; ehhez az állam vissza nem térítendő támogatást fog nyújtani, valamint az Eximbank a külföldi cégalapításhoz, beruházáshoz, cégvásárláshoz is hitelt fog nyújtani.
A külgazdasági és külügyminiszter a jelenlegi háborút is megemlítette, amelynek egyik hatása az lesz, hogy a világgazdaság szerkezete a járványt követően újra megváltozik, és ennek során egyes szereplők erősebbek lehetnek. Szijjártó szerint, ha a békét sikerül megteremteni, ezt követően arra kell a kormánynak és a kamarának koncentrálni, hogy felmérje, milyen intézkedések, támogatások szükségesek ahhoz, hogy a magyar gazdaság ebben a folyamatban előnyösen tudjon részt venni és nyertesen kikerülni belőle.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
