Pesti Srácok

IMF: a régióban a magyar és a lengyel növekedés lesz a leggyorsabb

IMF: a régióban a magyar és a lengyel növekedés lesz a leggyorsabb

A közép-kelet-európai régióban Magyarország és Lengyelország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentése szerint.

Mindkét ország gazdasági növekedése alacsonyabb lesz a szervezet októberi prognózisában előre jelzettnél. A Nemzetközi Valutaalap azzal számol, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő. Az októberi jelentésében még 5,1 százalékos növekedést várt 2022-re az IMF a tavalyi 7,1 százalékos bővülés után. Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 10,3 százalékosra gyorsulhat az októberben várt 3,6 százalékkal szemben; jövőre az ütem 6,4 százalékra lassul az előrejelzés szerint. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról idén 4,3 százalékra nő, 2023-ra 4,2 százalékra csökken.

Lengyelország az IMF prognózisa szerint az idén a magyarországival megegyező, 3,7 százalékos gazdasági növekedést ér el a tavalyi 5,7 százalék után. Októberben az IMF 5,1 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re. Jövőre a lengyel gazdaság növekedése 2,9 százalékra lassulhat. Lengyelországban az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 8,9 százalék, jövőre 10,3 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,2 százalékra, jövőre 3 százalékra mérséklődhet.

Ukrajnáról az IMF azt közölte, hogy jelenlegi becslései szerint idén 35 százalékkal zsugorodhat a GDP a tavalyi 3,4 százalékos növekedést követően; az IMF más mutatóra nem adott előrejelzést. Az IMF előrejelzése szerint Oroszország GDP-je a tavalyi 4,7 százalékos növekedés után idén 8,5 százalékkal, 2023-ben további 2,3 százalékkal csökkenhet. Az infláció a tavalyi 6,7 százalékot követően az idén 21,3 százalék, jövőre 14,3 százalék lehet. A munkanélküliség a tavalyi 4,8 százalékról idén 9,3 százalékra nő, a ráta jövőre 7,8 százalékra mérséklődik.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.