Matolcsy György: a fenntarthatóság köré épül az új közgazdaságtan
A fenntarthatóság és a közérdek áll az új közgazdaságtan középpontjában; Magyarország már 2010-ben elindult ebbe az irányba - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szombaton Budapesten, az MNB első globális vitairatának bemutatóján.
Kiemelte: az "Új fenntartható közgazdaságtan" című kiadványt mérföldkőnek tekinti; ebben a jegybank folytat mindent, amit eddig elkezdett, és előrevetítik a várható fejleményeket. A világ az élet minden területén a fenntarthatóság köré épített fordulatra szorul, miután a civilizáció olyan kemény korlátokba ütközött, mint például az éghajlatváltozás - jelezte. Magyarország "ezt már 12 éve gyakorolja" azon keresztül, hogy helyreállította az állam pénzügyi egyensúlyát, majd a pénzügyi rendszer egyensúlyát, majd a növekedés és a fenntarthatóság irányába tett lépéseket. A jegybanknál napi-heti szinten foglalkoznak a zöld pénzügyekkel - fűzte hozzá. A civilizáció nagy szakaszokkal halad előre, az internet 1996-os megjelenése egy új szakasz kezdetét jelzi, amely ahhoz fogható változásoknak alapozott meg az emberiség történetében, mint amit az 1492-es földrajzi felfedezések jelentettek - magyarázta. Az internetnek köszönhetően a szellemi kapacitások összefűzhetővé váltak, "megismételjük, újjáéljük és gazdagítjuk" az 500 évvel ezelőtti reneszánsz és reform történéseket - tette hozzá. Megfogalmazása szerint a mostani reformáció a gondolat és a szellem reformációja, nem vallási, hanem fenntarthatósági, életmódbeli alapokon nyugszik.
Megjegyezte: a világ talált egy új erőforrást, amely az elfogyasztásával több lesz, exponenciálisan gyarapszik; a gondolat, a tudás, a kreativitás azzal lesz több, hogy elfogyasztják. Az új korszak az új erőforráson keresztül általános bőséget teremthet a globális közösség számára, rosszul használva azonban beleütközik a civilizáció korlátaiba, sőt "képes arra is, hogy magát megszüntesse". A jegybankelnök szerint az internet ugyan megteremtette a lehetőséget arra, hogy tudását mindenki megoszthassa, ugyanakkor szükség van egy iránytűre is az új közgazdaságtanban, ez pedig a közérdek, amelyet az állam képvisel. Az új közgazdaságtanban - amely meghaladja a klasszikus, a liberális, a neoliberális és a szociális piacgazdaság eszméit - igen nagy jelentősége van az adatok mérhetőségének, új mérőszámok kialakításának, azaz egy adatreform megvalósításának - összegezte.
A vitairatnak 43 szerzője van, angolul és kínaiul is olvasható; végső formáját a hozzászólásokkal kiegészítve ősszel teszik közzé - tájékoztatott az MNB elnöke. Beszélt arról is, hogy az MNB a fenntartható felzárkózásra tett javaslatainak 144 pontját május közepén mutatja be a kormánynak.
Virág Barnabás, alelnök a rendezvényen elmondta, hogy a világ fenntarthatatlan pályán halad, a környezet terhelése évtizedek óta gyors ütemben nő, mára eléri a Föld kapacitásainak a kétszeresét. A 2020-as évek karaktere az, hogy viharosak; különböző piacokon - például ingatlan- és tőkepiac - óriási buborékok alakulnak ki, energiaválság, élelmiszerellátási gondok, társadalmi feszültségek vannak jelen a járvány és a geopolitikai feszültségek mellett - mutatott rá. Az új gazdasági helyzethez új közgazdaságtanra lesz szükség, a szakma ugyanis dogmatikussá vált - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a vitairat célja az, hogy a valós problémákra terelje a figyelmet.
Kandrács Csaba, alelnök rámutatott: a könyv azért bátor, mert nem a múlttal vagy a jelennel foglalkozik, hanem megpróbálja sejtetni a jövőt, megosztja másokkal azt a tudást, amely az MNB-nél van, és lehetővé teszi azt, hogy mások is érvelhessenek. Patai Mihály, alelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 10-12 évben a fősodratú közgazdaságtan is elmozdult a fenntarthatóság irányába, ami jó hátszelet adhat azoknak, akik az új fenntartható közgazdaság szerint gondolkodnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
