Pesti Srácok

Új szabályozást javasol a kata megszüntetése helyett a BKIK

Új szabályozást javasol a kata megszüntetése helyett a BKIK

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a kata megszüntetése helyett az adónem reformját javasolta. A kamara szerint a kata nemcsak a kedvező adómérték, hanem a minimális adminisztráció miatt is népszerű.

A budapesti kamara a katába építené a minimálbér változásait és olyan automatizmusokat integrálna a rendszerbe, melyek csökkenthetnék a visszaélés lehetőségét. A közlemény szerint a Nagy Elek elnök által előterjesztett célokat és irányokat a BKIK a május 26-án tartott éves rendes küldöttgyűlése megerősítette és egyhangúlag támogatta – idézte a kamara közlését a HVG. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint „a kata nemcsak a kedvező adómérték, hanem a minimális adminisztráció miatt is népszerű: már közel négyszázötvenezer kisvállalkozó választotta”. A rendszer ugyanakkor komoly anomáliákat okoz, hiszen az adó mértéke 2013 óta gyakorlatilag változatlan, miközben a minimálbér több mint duplájára emelkedett – írták. A problémát szerintük egyrészt a bújtatott foglalkoztatás, másrészt a normál adózást választó vállalkozások egyre csökkenő nyugdíjjogosultsága okozza, miközben a kata felső határának emelése miatt más adónemekhez képest nagyságrendekkel kevesebbet kell adózni.

A közleményben rámutattak arra is, hogy „a BKIK előrejelzésével összhangban az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a nagy felháborodást kiváltó Lex Parragh nem érte el a célját”. A negyvenszázalékos büntetőadó az eredeti elképzelés szerint közel százezer katás vállalkozót érintett volna, ténylegesen azonban végül ennek csak töredékét, mint ahogy azt a BKIK prognosztizálta, a vállalkozók döntő többsége ugyanis nyilvánvalóan megtalálta a jogszabályi kiskaput. A kamara a javaslatok véglegesítését követően online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal és egyeztetni kíván a szakmai szervezetekkel is – hangsúlyozták.

Forrás: HVG; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)