Pesti Srácok

Egyre többet keresnek a magyarok, akkor is, ha Jakab Péternek ez nem tetszik

Egyre többet keresnek a magyarok, akkor is, ha Jakab Péternek ez nem tetszik

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetnövekedés 18,7 százalékos volt idén január–júniusban. Az ágazati béremelések mellett az év elejétől már 200 ezer forintos minimálbér és 260 ezer forintos garantált bérminimum is hozzájárult a jelentős mértékű előrelépéshez. A havi bruttó átlagkereset júniusban és féléves szinten egyaránt meghaladta a félmillió forintot.

A hazai reálkeresetek 114 hónapja, kilenc és fél éve töretlenül növekednek. 2022-ben ötödével emelkedett a minimálbér, amely így már nagyjából háromszorosa a 2010-es kötelező legkisebb keresetnek, és felülmúlja az átlagbér akkori szintjét is. Idén januártól nagyarányú bérnövekedés történt számos területen, szakmában a rendvédelmi szervektől a kulturális intézményeken, egyetemeken át az ápolókig, bölcsődei és szociális dolgozókig.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint volt 2022 első felében. A havi átlagkereset mutatója januártól júniusig a hat hónapból négyben alakult a korábban soha el nem ért félmilliós szint felett a nemzetgazdasági ágak összességében. A szektorok közül a pénzügyi ágazat elsőbbsége mellett a magas hozzáadott értékű infokommunikációban és a tudományos-szakmai tevékenységekben a legnagyobbak a fizetések.

A kormány a munkaalapú gazdaság kiépítésében elért eredményeket a rendkívüli kihívásokkal szemben is megvédi. A munkahelyek megőrzése mellett a magyar emberek boldogulását a családtámogatási rendszer fenntartása, a fiatalok szja-mentessége is segíti. A nagyarányú béremelések nyomán a keresetnövekedés kétszámjegyű üteme akár a teljes évben is kitarthat.

PestiSracok facebook image

Forrás: Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.