Pesti Srácok

Egyre többet keresnek a magyarok, akkor is, ha Jakab Péternek ez nem tetszik

Egyre többet keresnek a magyarok, akkor is, ha Jakab Péternek ez nem tetszik

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetnövekedés 18,7 százalékos volt idén január–júniusban. Az ágazati béremelések mellett az év elejétől már 200 ezer forintos minimálbér és 260 ezer forintos garantált bérminimum is hozzájárult a jelentős mértékű előrelépéshez. A havi bruttó átlagkereset júniusban és féléves szinten egyaránt meghaladta a félmillió forintot.

A hazai reálkeresetek 114 hónapja, kilenc és fél éve töretlenül növekednek. 2022-ben ötödével emelkedett a minimálbér, amely így már nagyjából háromszorosa a 2010-es kötelező legkisebb keresetnek, és felülmúlja az átlagbér akkori szintjét is. Idén januártól nagyarányú bérnövekedés történt számos területen, szakmában a rendvédelmi szervektől a kulturális intézményeken, egyetemeken át az ápolókig, bölcsődei és szociális dolgozókig.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint volt 2022 első felében. A havi átlagkereset mutatója januártól júniusig a hat hónapból négyben alakult a korábban soha el nem ért félmilliós szint felett a nemzetgazdasági ágak összességében. A szektorok közül a pénzügyi ágazat elsőbbsége mellett a magas hozzáadott értékű infokommunikációban és a tudományos-szakmai tevékenységekben a legnagyobbak a fizetések.

A kormány a munkaalapú gazdaság kiépítésében elért eredményeket a rendkívüli kihívásokkal szemben is megvédi. A munkahelyek megőrzése mellett a magyar emberek boldogulását a családtámogatási rendszer fenntartása, a fiatalok szja-mentessége is segíti. A nagyarányú béremelések nyomán a keresetnövekedés kétszámjegyű üteme akár a teljes évben is kitarthat.

PestiSracok facebook image

Forrás: Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)