Pesti Srácok

Német gazdasági vezetők csődhullámtól tartanak

Német gazdasági vezetők csődhullámtól tartanak

A helyi közműszolgáltatók a magas energiaárakból eredő költségnyomás és a saját ügyfeleik esetleges fizetésképtelensége miatt a csőd kockázatával néznek szembe Németországban - közölte a VKU ágazati szakmai képviseleti szervezet vezetője. Az energiaszektor óriás cégei, mint az Uniper vagy a VNG anyavállalata, az EnBW, amelyek a határidős termelési és értékesítési kötelezettségeik fedezésére a tőzsdén is kereskednek, hozzáférhetnek az állami beruházási bank által biztosított 100 milliárd eurós alaphoz. A kisebb kereskedők viszont nem.

- jelentette ki a VKU ügyvezető igazgatója, Ingbert Liebing a Reuters hírügynökségnek adott interjúban, hozzátéve, hogy a csoport tárgyalásokat folytat a szövetségi kormánnyal a finanszírozás növelését lehetővé tévő intézkedésekről.

PestiSracok facebook image

Németországban több mint ezerötszáz helyi "Stadtwerke" osztja el az ország gázfelhasználásának több mint kétharmadát. Számos ilyen helyi közüzemi vállalat foglalkozik áram-, víz- és hőszolgáltatással, hulladékfeldolgozással, szélessávú internet szolgáltatással és még tömegközlekedéssel is.

Az energiaszektor óriás cégei, mint az Uniper vagy a VNG anyavállalata, az EnBW, amelyek a határidős termelési és értékesítési kötelezettségeik fedezésére a tőzsdén is kereskednek, hozzáférhetnek a KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) állami beruházási bank által biztosított 100 milliárd eurós alaphoz.

Ez a finanszírozási biztosíték viszont nem áll a kisebb piaci szereplők rendelkezésére, amelyek közül sokan a szabadpiacon kötött kétoldalú szerződésekkel fedezik szükségleteiket - mutatott rá Liebing. Az energiabeszerzést a vevő nemteljesítésével szembeni biztosítékként fedezeti letétekkel kell garantálni. Az energiaárak emelkedésével párhuzamosan megnövekedett a vásárlók pótfedezet-befizetési kötelezettsége is, ami sok esetben nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a cégeket.

Az igazgató elmondása szerint a VKU javaslatokat dolgozott ki arra, hogyan lehetne a KfW finanszírozási programját a helyi közüzemi vállalatokra is kiterjeszteni.

Az energia beszerzési árának növekedése mellett a közüzemi szolgáltatók pénzügyi nehézségeit súlyosbítja az is, hogy hosszú távú szolgáltatási szerződések és ársapka miatt nem tudják az áremelkedést áthárítani az ügyfeleikre. Mindemellett a nemfizető ügyfelek aránya is megemelkedett az átlagosnak mondható 1 százalékról 5-10 százalékra, sőt egyes régiókban 15-20 százalékra.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.