Pesti Srácok

Csökkenésnek indultak a kamatok, visszájára fordulhat az inflációs hatás

Csökkenésnek indultak a kamatok, visszájára fordulhat az inflációs hatás

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 19,50 százalék felső szélét 18,50 százalékra módosították, tehát ezt 100 bázisponttal csökkentették. A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke leszögezte: effektív kamat 16 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy a lakossági hitelezés terén is folytatódhat a racionalizálódási folyamat. Az alelnök arról is beszélt, hogy fordulat érzékelhető a hazai inflációs környezetben, középtávon pedig globális dezinflációs hatásra lehet számítani.

A döntés igazi hullámvasutat okozott a forint árfolyamában: a reggeli gyengélkedés után kora délutánra lendületet vett a magyar fizetőeszköz, és egy ideig a 373-as szintre erősödött az MNB kamatdöntésére várva. 13 óra magasságában azonban újra gyengült a magyar deviza, és már közelebb jár a 374-es euró-forint árfolyamhoz. A 14 órai döntés után azonban valósággal kilőtt a forint és 372,5-ös árfolyamig tornászta magát.

A részvények is rezonáltak az MNB bejelentésére: a magyar BUX-index 0,6 százalékot lépett vissza, a népszerű blue chipek közül a Mol árfolyama erősödött, a Richter 1,2 százalékot gyengült, az OTP pedig valamivel kevesebbet, 0,9 százalékot veszített az értékéből.

Ezt várták a jegybanktól

PestiSracok facebook image

A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke rögtön leszögezte, effektív kamat 16 százalékra mérséklődött.

– mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Ezzel folytatódik az a normalizációs folyamat, ami májusban elkezdődött, és a fokozatos közelítést folytatja az alapkamathoz a kedvező környezet megmaradása mellett.

– világított rá a jegybanki alelnök, aki hozzátette, hogy a külső és belső hatások az infláció gyors további csökkenése irányába mutatnak. Úgy véli, hogy idén a gazdaságpolitika minden vektora erősen dezinflál – mutatott rá Virág Barnabás, elismerve a kormányzat hozzájárulását az infláció letöréséhez. 2023 végére az infláció érezhetően 10 százalék alá süllyed – mondta Virág Barnabás. Ez egybecseng a kormányzati, egyszámjegyű inflációról szóló ígéreteivel.

Virág Barnabás azt is leszögezte, a nemzetközi térben azt lehet látni, hogy Európában egy általános inflációs fordulat bontakozódott ki. Megfigyelhető, hogy a maginflációs adatok kevésbe mozdultak el, sőt van ahol emelkedett is.

Forrás: Index, Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.