Reagált a kormány a Bankszövetség vádjaira
A kormány részéről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium reagált a Bankszövetség tegnapi vádjaira, amelyekben a szervezet a „versenysemleges szabályozást” kérte számon a kabineten.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Bankszövetség között 2023. május 30-án egyeztetésre került sor, ahol a minisztérium előzetesen ismertette az új kormányzati döntéseket, bemutatta azok hátterét és céljait. A tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a Bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek
– olvasható a minisztériumi közleményben. A tárca kiemeli, hogy az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok a pénzügyi tudatosságának megerősítése.
Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket
– írják.
A bankok még tudnának hitelezni
A Bankszövetség közleménye szerint az extraprofitadó csökkentéséért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. Ezzel szemben megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amelyben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést. A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy a hazai bankrendszer hitel–betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP-növekedést. Mindemellett a bankrendszer rövid lejáratú jegybanki eszközében tartott szabad likviditása jelenleg is 7 ezer milliárd forint felett van. Összességében megállapítható, hogy a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete erős, a bankok hitelezési képessége magas szinten áll, így az extraprofitadó ezt nem veszélyezteti.
Csúsztatások és a valóság
A Bankszövetség véleménye szerint a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a Bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Az észrevétel kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem érinti az öngondoskodás szempontjából meghatározó súlyt képviselő termékeket, amelyek többek között az állampapír-befektetésben, az önkéntes nyugdíjpénztárban, nyugdíj-előtakarékossági számlán, illetve a tartós befektetési számlán kezelt vagyon. Továbbá a szabályozás felmenő rendszerben kerül bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a meglévő megtakarításokat az intézkedés nem érinti, az kizárólag az új megtakarításokat terelheti – elsősorban – a lakossági állampapírok irányába.
Emellett visszásnak tekinthető a Bankszövetség azon kijelentése is, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, hiszen a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől. Eközben a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek. Ebből is az látszik, hogy a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny. A kormány emellett megállapította, hogy a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő. Így történhetett meg, hogy a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a 0–1 százalék közötti hozamot biztosító látraszóló és folyószámlabetétek állománya jelentős emelkedést követően mára már 8 ezer milliárd forint körül alakult. A kormány háztartásokat érintő intézkedései tehát joggal az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálják.
Összességében tehát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a négy új kormányzati intézkedés – a bankok extraprofitadója, a befektetési alapok befektetési politikájának módosítása, a kamatjövedelem után fizetendő adó módosítása, valamint a lakossági szereplők kötelező tájékoztatása – az intézmények és a lakossági szereplők állampapír-keresletét érdemben képesek növelni. A döntések ezáltal jelentősen hozzájárulnak a családok megvédéséhez, a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéshez, az önfinanszírozás elősegítéséhez és nem utolsó sorban az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez.
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
