Pesti Srácok

Ennyit keresnek a tanárok a béremelésekkel

Ennyit keresnek a tanárok a béremelésekkel

A pedagógusok életpályájáról szóló új törvény rendelkezései szerint a munkáltatóknak 2023. szeptember 15-éig kellett tájékoztatniuk a pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőket a 2024. január 1-től életbe lépő jogállásváltással összefüggő változásokról. A kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó, vagy a rendeletben meghatározott felzárkóztató tevékenységet folytató pedagógusok ugyancsak a mai napig kapták meg kinevezésük módosítását, hiszen 2023. július 1-jéig visszamenőleg esélyteremtési illetményrészre jogosultak, írja a Magyar Nemzet.

Szintén a mai napig kellett módosítani azoknak a pedagógusoknak a kinevezését, akiknek az illetménye nem érte el a bérsávok alsó határát, az ő illetményük is 2023. július 1-jétől emelkedik meg. A változások a köznevelésben dolgozó mintegy 140 ezer pedagógust és több mint 42 ezer nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőt érintenek – tudatta a Belügyminisztérium közleményében.

– írták. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete az oktatásban a 2020. évben 362 838 forint volt, ami 2021-re 401 837 forintra, 2022-re 446 243 forintra emelkedett.

– írták. A béremeléseket a nemzeti költségvetés biztosítja, hiszen Magyarország mindeddig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat. A kormány a fedezetet minden köznevelési intézmény fenntartójának rendelkezésére bocsátja: a 2023. július 1-jétől visszamenőleg járó illetményemelésekhez szükséges forrásigényt 2023. novemberében, a 2024. január 1-jétől nemzeti költségvetésből biztosított további legalább tízszázalékos bértömeget 2024. év elején.

– közölte a Belügyminisztérium. Eközben zajlik az újabb "rendszerváltó, kormánydöntő" hídfoglalás, amelyről Szalai Szilárd kollégánk tudósítását, amelyet ITT tudtok megtekinteni.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.