Pesti Srácok

Szeptembertől újabb 10 százalékos béremelést hajt végre a Lidl

Szeptembertől újabb 10 százalékos béremelést hajt végre a Lidl

A Lidl Magyarország újabb béremelésről döntött, szeptember 1-jétől egységesen 10 százalékos béremelést hajt végre a vállalat az áruházakban dolgozó munkavállalók, a raktári fizikai dolgozók, a raktári osztályvezetők és a területi vezetők esetében, így 2023-ban összesen 63,7 milliárd forintot fordít bérköltségre - tájékoztatta az áruházlánc hétfőn az MTI-t. A közlemény szerint a kialakított bérstruktúra eredményeképpen a fizikai munkavállalók, a területi vezetők és a raktári osztályvezetők alapbére minimum 21, de akár 43 százalékkal is nőtt a januárihoz képest.

Az áruházi dolgozók bére 8 órás munkaviszony mellett átlagosan bruttó 452 ezer és 587 ezer forint között alakul, míg az áruházvezetők bruttó 993 ezer és 1 millió 217 ezer forint közötti, a területi vezetők pedig bruttó 970 ezer és 1 millió 570 ezer forint közötti fizetéseket kapnak. Ezen felül az áruházvezetők és a területi vezetők prémium kategóriás személyautót kapnak korlátlan magáncélú használattal, amit teljes egészében az áruházlánc finanszíroz. A logisztikai központokban dolgozó fizikai munkavállalók átlagosan bruttó 473 ezer és 764 ezer forint közötti bérben részesülnek.

Az élelmiszerlánc a versenyképes bérek mellett számos egyéb, béren kívüli juttatást is biztosít munkavállalóinak - közölték. A Lidl Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét Magyarországon, ma már 197 áruházzal van jelen. Több mint 8000 munkavállalót foglalkoztat, a 11. legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cég Magyarországon. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2022. március 1. és a 2023. február 28. közötti üzleti évben 973,5 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el az előző évi nettó 748 milliárd forint után, adózott eredménye 25,2 milliárd forint volt az előző üzleti évi 33,3 milliárd forint után.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)