Pesti Srácok

Nagy Márton: 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve

Nagy Márton: 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden részt vett a Fidesz–KDNP gazdasági kabinetjének ülésén, az Országházban. A tárcavezető a gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások mellett az aktuális gazdasági folyamatokról és a jövő évi gazdasági kihívásokról tájékoztatta a kormánypárti parlamenti képviselőket – tájékoztatott keddi közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Előadásában Nagy Márton kiemelte, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. A kormány teljesítette a vállalását, októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók: megszűnt az ikerdeficit, újra nőnek a reálbérek, negyedéves alapon pedig növekszik a gazdaság. Nagy Márton kiemelte, hogy jövőre az unión belül Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a gazdaság. Az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2022-ben a teljes beruházási ráta meghaladta a GDP 28 százalékát, a magánszektor beruházásai hozzávetőlegesen 23 százalékot tettek ki. Az idei évben a beruházási ráta várhatóan 26 százalék körüli szintre mérséklődik az elmaradt állami beruházások miatt. A magánszektor beruházásai ugyanakkor gyorsan visszapattantak, és a mutató elérheti a GDP 22 százalékát 2023-ban, és a GDP 23–24 százalékát 2024-ben.

– állapította meg. A tárcavezető mindezek mellett hangsúlyozta, hogy 2010 óta az aktivitási ráta Magyarországon jelentős mértékben, 56,7 százalékról 67,3 százalékra nőtt a 15–74 évesek között. Aláhúzta, hogy a gazdaság visszapattanásához arra van szükség, hogy a munkaerő-tartalék kihasználásával tovább bővüljön a foglalkoztatottság.

– derül ki a GFM közleményéből.

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Soós Lajos

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.