Nem piszkítunk oda, ahonnét enni kapunk – vagy időnként mégis? Példának okáért igaz ez azokra, akik a hónapok óta tartó tanárlázadás aktív szereplői, vagy épp csendestársai. A pedagógusok ügyébe csimpaszkodva támadják a jelenlegi oktatási rendszert, amelynek egykoron ők is megálmodói voltak “fű alatt.” A PestiSrácok.hu birtokába jutott információk szerint a Civil Közoktatási Platform (CKP) vezetője Radó Péter oktatáskutató összesen csaknem 200 millió forintért kapott megbízást 2011 és 2015 között az Oktatási Hivataltól és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől. A Setényi Jánossal közösen vezetett cég az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. a nem kevés közpénzből megannyi elemzést és kutatást végzett a kormány megrendelésére, amelyet egy ma már inaktív blogon mindketten élesen kritizáltak. A dolog további szépséghibája, hogy Radó ezzel egy időben Bajnai Gordon alapítványának a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványnak is dolgozott. Az illusztris társaság tagja Nahalka István is, akinek cége potom 31 millióért vett részt a pedagógus minősítési rendszer kidolgozásában, sőt tovább is fejlesztette volna, majd nem sokkal később már a rendszer megszüntetése mellett korteskedett. A CKP-és Puskás Aurél cége több millió forintért tartott képzéseket és végzett szaktanácsadást 2010 és 2011 között az Educatio Kht. megbízására. Félmilliárdos oktatási pályázatot nyert az Orbán-kormányt számtalanszor bíráló Krémer Ferenc szociológus cége, a Merkel Konzulent Zrt..
Radó Péterrel nem először foglalkozik a PestiSrácok.hu. Korábban is írtunk róla. Ő a vezetője a Civil Közoktatási Platformnak (CKP), amely 12 pontban fogalmazta meg a közoktatás problémáira azonnali megoldást nyújtó változásokat. Mára odáig jutottunk, hogy a CKP és a mögé sorakozó csaknem ötven szakmai szervezet szerint ezek azok a beavatkozások, amelyek megmenthetik a jelenlegi oktatási rendszert a teljes pusztulástól és jövőt adhatnak a diákoknak.
Arra hajlik, amerre a szél fújja
Radó Péter a Horn-kormány alatt – 1994-1996 között – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kisebbségi főosztályát, majd a Civil Kapcsolatok Igazgatóságát vezette. 1998-2001 között a magyar származású spekuláns milliárdos, Soros György alapítványai közé tartozó OSI Oktatáspolitikai Intézet igazgatóhelyettese volt. Később az Országos Közoktatási Intézetben oktatáskutatóként és az OSI- Budapest oktatási programjában dolgozott tanácsadóként. Radó Péter az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezető elemzőjeként – állami megrendelésére – dolgozott ki az oktatással kapcsolatos kutatás-fejlesztési-innovációs terveket, végzett elemzéseket a felsőoktatási elektronikus tananyagról, és készített olyan tanulmányt is, amelyben a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra vonatkozó beavatkozásokat vizsgálja. Az Oktatási Hivatal 2012-ben a köznevelés átalakítását célzó tanulmányért több mint 48 millió forintot fizetett ki Radó cégének. 2014-ben pedig csaknem 43 millió forintért állítottak össze egy pedagógusminősítési rendszert. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011-ben 6 és fél milliót fizetett az Expanziónak négy workshop megszervezésére, lebonyolítására, dokumentálására és elemzésére, majd 2015-ben mintegy bruttó 25 millió forintot egy előzetes hatásvizsgálatra a 9 évfolyamos iskolakoncepcióról.
Blogoltak is mint Zuckerburg
Radó és Setényi másra is felhasználták a közpénzen nyert megbízások eredményeit. A ma már inaktív blogon éles kritikával illeték például a diákok PISA méréseken elért eredményeit, az állami intézményfenntartót a központosítást és úgy a kormány oktatáspolitikájának egészét.
„Az elmúlt évben kialakított „irányított demokrácia” működési módja áthatja az oktatáspolitikát is.”
„Azok a javak és szolgáltatások, melyek előállítását és elosztását az állam vállalja magára bizonyítottan pocsék minőségűek. Ami a tankönyveket illeti, eddig nem ez volt a helyzet. Ez a bejegyzés rövid áttekintés arról, hogy minek a lepusztítására készül éppen a második Orbán-kormány, és hogy mi lesz ennek a következménye.”
„a második Orbán-kormány oktatáspolitikai tabula-rasa-t csinált. 2009-hez nincs visszatérés, a 2010-es fülkeforradalom oktatáspolitikai teljesítménye pedig teljes csőd, s mint ilyen minden ízben vállalhatatlan.”
Bajnai is a munkaadók közt
Radó Péter és Setényi János a kormány mellett párhuzamosan Bajnai Gordonnak is dolgozott. Az Együtt párt szellemi műhelyeként működő Haza és Haladás Alapítvány felkérésére készítették el A Fehér könyv az oktatásról című kiadványt. A 2013-ban publikált műben foglalták össze, hogy mit kellene tenni az oktatással. A megjelenés után a következőket írták a műről a fent említett blogjukban:
„A 2008-ban elkészült Zöld könyv óta a legnagyobb oktatáspolitikai projekt zárult le néhány nappal ezelőtt. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány számára készült Fehér könyv egy a rendszerváltás óta az oktatási rendszerben zajló folyamatok elemzésén alapuló oktatáspolitikai tervezés eredményeit foglalja magában.”
“a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány nem politikai szervezet, hanem egy független, de értékek tekintetében elkötelezett közpolitikai think-tank. Ennek megfelelően a megrendelés sem politikai program elkészítéséről szólt, hanem oktatáspolitikát megalapozó szakmai elemzésről és tervezésről.”
Nahalka István és a minősítési rendszer
A Hálózat a Tanszabadságért szervezethez köthető Nahalka István 2016. február 9.-én a következőket a nyilatkozta a HVG-nek az értékelési és minősítési rendszerrel kapcsolatban:
„A világban inkább az a jellemző, hogy nincsenek minősítési elemei az értékelési rendszereknek, általában sokkal erősebbek a fejlesztő típusú értékelések. Magyarországon is jobb lett volna ebbe az irányba menni, én ma már azt mondom, hogy a pedagógusminősítést meg kellene szüntetni. Annyi problémával jár, annyira nagy ellenállást vált ki a pedagógusokból, hogy ezt tovább csinálni nincs értelme. Egy fejlesztő értékelés nem lenne rossz, de ez a túlbürokratizált rendszer nem segíti, hanem hátráltatja a munkát. A létrehozását azzal magyarázták, hogy a pedagógus előmeneteli rendszerhez kell valamilyen értékelési, minősítési rendszer. Az a probléma, hogy a pedagógusok előmenetele nem egy értelmezhető fogalom, ugyanis a pedagógus az első tanóráján ugyanazt csinálja, mint a pályájának a végén: nevel, ez a fő feladata.”
Egy évvel korábban még más volt a leányzó a fekvése
Íme az “apró betűs” rész: Nahalka István cége a Nahalka és társa Oktatásszervező, Szolgáltató Bt. konzorcium ajánlata nyerte el az Oktatási Hivatal tetszését, a 2015 február 19-én kiírt „A minőségbiztosítási rendszer kidolgozása” című felhívásra jelentkezők közül. A vállalkozás bruttó 31 millió forintért végezte el a megbízást, amelynek rész volt egy kézikönyv a tanfelügyeleti és pedagógus minősítési eljárásokban közreműködő szakértők számára.
“Az anyag olyan információkkal szolgál az oktatásügy legkülönbözőbb irányító szintjei számára – az intézményvezetéstől az országos irányításig – a köznevelési rendszer működéséről, erősségekről és gyengeségekről, arról, hogy hol avatkozhat be, vagy hol kell beavatkozni a folyamatokba ahhoz, hogy megfelelő feladatellátás jellemezze a rendszert. A Kézikönyv megadja az eddig lényegében csak a megnevezésükkel deklarált kompetenciák és indikátorok részletes szakmai leírását, amely mind a tanfelügyeletben, mind a pedagógusminősítésben dolgozó szakértők értékelési tevékenységét teheti megalapozottabbá és egységesebbé, miközben a pedagógusok számára is velük szemben támasztott követelmények jobb megértésének lehetőségét kínálja.”
Nahalkáék a szerződésben foglaltak szerint készítettek egy a pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzés és minősítés irányítása-, működtetése-, értékelése és folyamatos továbbfejlesztése rendszeréről szóló koncepciót.
Ebből szemezgetve:
“és szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd alakuljon ki a rendszer szereplői között.”
“A koncepció abból indul ki, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a pedagógusminősítés feladatai a magyar köznevelés fejlődését kell, hogy szolgálják. E fejlődés a magyar köznevelés eredményesebbé, hatékonyabbá és méltányosabbá tételét jelenti első sorban. Mivel értékelési folyamatokról van szó, a köznevelés fejlődésnek szolgálata két alapvető funkció érvényesülésének biztosítását jelenti: minősítés és fejlesztés.”
Puskás Aurél egy igazi „polihisztor”
Puskás Aurél amellett, hogy a Civil Közoktatási Platform egyik szóvivője, az Együtt mögött álló szervezet a Hálózat a Tanszabadságért tagja. Sőt ő írta alá a párt és a szervezet együttműködési megállapodását is. Többször indult a pomázi önkormányzati választásokon: 2002-ben bejutott a képviselő-testületbe, mint MSZP-SZDSZ-es politikus. 2006-ban az MSZP-SZDSZ-Magyar Liberális Párt jelöltjeként indult, de alulmaradt. 2010-ben a Pomázi Lokálpatrióták Egyesületének jelöltjeként szintén nem jutott be az önkormányzati képviselő-testületbe. 2014-es önkormányzati választásokon a baloldali összefogás delegálta a szavazatszámláló bizottság tagjai közé.
Puskás 2002-ben és 2006-ban is részt vett az SZDSZ választási programjának elkészítésében. Felszólalt több megmozduláson és részt vett a német megszállás emlékműve elleni tiltakozásokon is. Ő az ügyvezetője a TINTA TANÁCSADÓ Oktatási, Innovációs Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek.
A cég profilja – a honlap szerint – hogy, rendszeresen beszámoljon a magyar közoktatás fejlesztésének aktualitásairól, a fejlesztésekhez igénybe vehető EU-s és hazai támogatásokról, valamint, hogy bemutassák a fejlesztések sikeres megvalósítását szolgáló, a TINTA Tanácsadó Kft. és partnerei által nyújtott minőségi pedagógiai szolgáltatásokat. Puskás vállalkozása 2010 és 2011 között több megrendelést is kapott az Educatio Kht.-től. Csaknem 18 millióért TÁMOP pályázatokban közreműködtek, 5 millióért tanácsot adtak, 300 ezerért műhelyfoglakozásokat tartottak.
Krémer kontra kormány
Félmilliárdos oktatási pályázatot nyert az Orbán-kormányt bíráló szociológus cége. Alvállalkozókkal valósította meg az Oktatási Hivatal 564,5 millió forintos tenderét szakértői kapacitás biztosítására az egyszemélyes Merkel Konzulent Zrt. – közölte a cég vezetőjeként jegyzett Krémer Ferenc szociológus az Átlátszóval. Hozzátette: a projekt tavaly év végén lezárult, illetve, hogy annak csak egy része valósult meg. Hogy ez alatt pontosan mit értett Krémer Ferenc, nem részletezte és ennél többet nem is volt hajlandó nyilatkozni. Így nem tudni, hogy a több mint félmilliárdos keretösszegből mennyit használtak fel. Többek között folyamatmenedzsereket, közoktatási szakértőket, trénereket, képzési asszisztenseket, informatikusokat, tutorokat, pedagógiai értékesítési szakértőket és adatfeldolgozó operátorokat kellett a Merkel Konzulentnek biztosítania. Az Oktatási Hivatal a kiírás szerint úgy látta, hogy a feladatok ellátásához minimálisan 238 szakértőre lehet majd szüksége – olvasható a cikkben.
A cégnyilvántartásba 2014 őszén bejegyzett XIII. kerületi társaság kezdése is jó volt. Nyolcmillió forintos nettó árbevétel mellett 3,7 millió mérleg szerinti eredményt könyvelhetett el Kérmer vállalkozása az alapítás évében.
Krémer cégének nyertessége azért lehet érdekes, mert a Rendőrtiszti Főiskolán – ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem – rendészettudományi karán 2012-ig tanító szociológus mindig is élesen bírálta a Fidesz-kormányt.
2013-ban az Átlátszónak adott interjújában elhibázottnak nevezte az akkor életbe lépett új Büntető Törvénykönyv szigorításait. A HVG-nek is több alkalommal nyilatkozott. 2012-ben annak adott hangot, hogy szerinte a belügy irányításának kultúrája totálisan csendőrkultúra jellegű. 2013-ban pedig arról beszélt, hogy hazánkban nem túl rózsás a helyzet a korrupciós ügyek felderítésével kapcsolatban.
Krémer Ferenc nevesebb tanulmányai közé tartozik a 2013 őszén publikált “A rendőrség Orbán Viktor maffiaállamában” című munkája.
Németh Szilárd: Nem voltunk elég bátrak vagy erősek!
A cikkünkben taglalt jelenségről Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott hétfői nagyinterjúban. Azt mondta: “a vádaskodások ellenére, az oktatásban sem volt politikai alapon elbocsájtás, s így ezek, az úgymond szakértők egészen mostanáig bolondra keresték magukat. Most pedig, hogy az áterőszakolt, liberális agymenéseik kudarcot vallottak, rögtön csatlakoztak a mindenféle ellenzéki hálózatokhoz. Pedig ők tették bele ezeket a csapdákat a köznevelés új rendszerébe. A liberális pedagógia kezeli piacként, szimpla szolgáltatásként a közoktatás-köznevelés rendszerét, s ennek az árát részben a családokkal fizetteti meg, lásd tankönyvpiac, részben meg közpénzeket nyúl le mindenféle fölösleges, életszerűtlen, erőltetett programokra. Miért is nem beszélünk arról, hogy “haverok” nyúlták le a tankönyvpiacot, és erőltették a szülőkre, a költségvetésre a méregdrága agymenéseiket? (…) Arról beszélek, hogy nem voltunk elég bátrak vagy elég erősek az oktatáspolitikában, magunkkal vittük ezt a koloncot, ahelyett, hogy nyíltan és bátran kimondtuk volna már akkor: az állami oktatás mellett állunk, amely a gyerekeket helyezi a középpontba, s csökkenti a szociális hátrányokat, és aki másként gondolja, az most nyugodtan lépjen egyet hátra! Az elmúlt húsz év oktatáspolitikáját le kell zárni, az ő integrációsnak, antiszegregációsnak hazudott bűvkörük megbukott. Tanárok sokasága mondta el nekem, hogy drukkol a kormánynak, és helyes, hogy a „17 éves Józsika immár nem terrorizálhatja a hetedikes osztályt, neki is jobb, ha dolgozik” – érvelt Németh Szilárd, aki korábban iskolaigazgatóként, pedagógusként dolgozott.
A vezető kép a 2016 április 15.-re meghirdetett két órás figyelmeztető sztrájk alatt készült a zuglói Teleki Blanka Gimnázium előtt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS