A rezsicsökkentés az Orbán-kormány egyik legkomolyabb vívmánya, amelynek eredményeit ebben a bizonytalan világpolitikai helyzetben is igyekszik a magyar kormány megvédeni. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy Gyurcsány és Bajnai ámokfutása idején, 2010 előtt milyen magas lakossági fűtésszámlák voltak. Miközben világszerte egyre feljebb kúsznak az energiaárak, hazánk energiabiztonságának és a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését hosszú távon biztosítja a Gazprommal kötött 10+5 évre szóló gázvásárlási szerződés. Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a tényeket, amelyek kiválóan reprezentálják, hogy a magyar energiapolitika messze lekörözi a haladó Nyugatot, ahol az adott kormányok mindenféle népszerűségüket növelő pótcselekvésekkel próbálják enyhíteni az egekbe szökő gázárak miatt és a „zöld átállásból” fakadó, a lakosságra nehezedő horribilis terheket. Orbán Viktor szerdán, a szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját megelőzően leszögezte, hogy az Európai Uniónak változtatnia kell az energiaárakkal kapcsolatos politikáján. A magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy az elszabaduló energiaárakért a fő felelősség Frans Timmermanst, az Európai Bizottság e témáért felelős alelnökét terheli, mert rossz számításokat végzett és emiatt az EU lakossága most extra árat fizet.
A magyar kormányfő úgy véli, legalább részben az Európai Bizottság hibája, hogy az árak megemelkedtek.
Meg kell változtatni bizonyos szabályozásokat, különben mindenki hátrányt fog szenvedni
– fogalmazott Orbán Viktor, majd leszögezte, hogy Magyarországot az áremelkedés egyelőre nem érinti, mert az árak nem növekedhetnek a megszabott felső határnál magasabbra.
Vissza kell térni a realitáshoz
Az Európai Bizottság javasolta, úgynevezett zöld megállapodás azonban közvetett adózást rejt magában a lakástulajdonosok és az autótulajdonosok számára. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan
– mutatott rá a miniszterelnök, aki arra is rávilágított, hogy az árak emelkedni fognak minden nap, hacsak ezt az ostoba tervet vissza nem vonják.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS működését fel kell függeszteni, és vissza kell térnünk a realitásokhoz
– szögezte le. Kiemelte, hogy Magyarországon a háztartások egyelőre nem szenvedik meg az árak növekedését, mert felső határuk van. A vállalatok, különösen a kis- és közepes vállalatok azonban már ma is érzékelik, mert magasabb árakat kell fizetniük.
Ez a kormány a rezsicsökkentés kormánya
Schanda Tamás a kormány Facebook-oldalán csütörtökön közzétett videóban leszögezte, hogy a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy megvédje a rezsicsökkentést, Brüsszel ugyanis a klímaváltozásra hivatkozva új adókat akar ránk kényszeríteni, amelyek a magyar családok rezsijét emelnék. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: szemmel látható, hogy a növekvő energiaárak egyre több európai országot nyomasztanak.
A magyar kormány intézkedései azonban a magyar emberek energiaárait máig védik, mert ez a kormány a rezsicsökkentés kormánya
– hangsúlyozta az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy 2013-ban és 2014-ben 25 százalékkal csökkentették a gáz, az áram és a távhő árát.
De be kellett látni, hogy a rezsicsökkentést nem volt elég egyszer meglépni. Az alacsony árakat azóta is több fronton védeni kell a világpiaci árak emelkedésétől és a brüsszeli próbálkozásoktól is
– fogalmazott. Schanda Tamás rámutatott arra, hogy a kormány beavatkozásának köszönhetően ma is a magyar lakosság fizeti a legalacsonyabb gázárat és a második legalacsonyabb áramárat Európában.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a családok minden évben átlagosan körülbelül 200 ezer forintot spórolnak
– tette hozzá, majd megjegyezte azt is, hogy a magyar emberek olcsó és biztonságos gázellátása érdekében a napokban hosszú távú gázszállítási szerződést kötöttek.
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Brüsszellel is vitába kell szállnunk, hiszen Brüsszel a klímaváltozásra hivatkozva olyan új adókat akar ránk kényszeríteni, ami a magyar családok rezsijét emelné meg
– fogalmazott Schanda Tamás, majd azt közölte: a kormány szerint azonban a környezetszennyezés árát a környezetromboló nagyvállalatoknak kell megfizetniük, nem a magyar családoknak. Hozzátette: éppen ezért örömmel látták, hogy a nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka felhatalmazta a kormányt arra, hogy ezt az álláspontot képviselje a brüsszeli vitákban.
Egész télre elengedő gáz van a magyar tározókban
Az államtitkár szavait támasztja alá, hogy az új, a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel megkötött szerződésnek köszönhetően Magyarország valóban az egyik legalacsonyabb áron fogja tudni vásárolni a gázt egész Európában, évi 4,5 milliárd köbméterben. A magyar gáztározói kapacitások jelenleg közel 85 százalékos töltöttségi szinten vannak, ami azt jelenti, hogy már most is van annyi gáz a tárolókban, amennyiből az ország téli felhasználása teljes mértékben fedezhető. Európában kimagasló a hazai kapacitás szintje: friss adatok alapján az európai gáztározók átlagos töltöttségi szintje nem éri el a 74 százalékot. Ausztriában például a tározók töltöttsége 50 százalékos.
Az EU által erőltetett klímapolitika is áremelkedéshez vezet
Az alacsony nemzetközi töltöttségi szintben szerepet játszik Oroszország visszafogott gázexportja az EU felé, valamint a gazdasági újraindítással összefüggő keresletnövekedés. A gáz és áram árát tovább növeli a szénerőművek és atomerőművek bezárása, illetve ennek mentén az EU erőltetett klímapolitikája.
A korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel megkötött szerződésnek köszönhetően Magyarország az egyik legalacsonyabb áron fogja tudni vásárolni a gázt egész Európában. Fotó: Facebook
Elszabadultak az árak nemzetközi piacon
2013 óta a kormány rezsicsökkentési intézkedései átlagosan 25 százalékkal csökkentették a földgáz, áram és távhő árát, ami az elmúlt 8 évben mintegy 2162 milliárd forint megtakarítást eredményezett a családoknak. Az elmúlt időszakban látványosan, többéves csúcsra emelkedett a nemzetközi piacon a földgáz és a villamos energia ára. A magyar háztartások a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően alacsony fix árat, a jelenlegi piaci ár töredékét fizetik csak meg: a villamos energia tekintetében a nemzetközi áramár 40 százalékát, a földgáz esetében 30 százalékát fizetik. Ezek alapján egy átlagos magyar családnak mintegy 386 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente, ha a jelenlegi rezsicsökkentés által nyújtott kedvezmények megszűnnének.
Az elszálló energiaárak hatására több európai országban fontolgatnak lakossági energiaár-csökkentő lépéseket. A lakosságra nehezedő terhek csökkentése érdekében Spanyolország és Görögország energiaár-csökkentő lépéseket jelentett be, és Franciaország is hasonló intézkedéseket tervez. Spanyolországban például különadót vetettek ki az energiavállalatokra, miközben átmenetileg csökkentették a lakossági villamos áramot terhelő adókat. A lakossági gáz- és áramdíjak idei évben tapasztalt drasztikus növekedését kompenzálandó a francia kormány pedig egyszeri, 100 eurós rezsiutalványt oszt ki az év végén a leginkább rászoruló 5,8 millió háztartásnak. Az európai gáztőzsdén az azonnali kereskedési árak aktuálisan 75–76 euró/MWh érték körül alakulnak. A villamos energia vonatkozásában a villamosenergia-ár aktuálisan 150–160 euró/MWh érték körül alakul.
Évi négyszázezer forintot hagy a magyarok zsebében a kormány energiapolitikája
Amennyiben a magyar háztartásokat nem védené a rezsicsökkentés, a hazai energiaárak is jelentősen nőttek volna az elmúlt hónapokban. A hazai fogyasztók a villamos energia tekintetében mintegy 40 százalékát fizetik annak, mint amit a jelenlegi európai áramár alapján kellene fizetniük. A földgáz esetében még jelentősebb az eltérés: a jelenlegi piaci árak alapján több mint három és félszeres a különbség. Ezek alapján egy átlagos háztartásnak éves szinten mintegy 386 ezer forinttal többet kellene fizetnie akkor, ha az ellenzéki pártok javaslatai alapján a rezsicsökkentés következtében kialakult kedvező energiaár-befagyasztás megszűnne.
Hazánk az egyik legbiztonságosabb ország
A jelenleg 18 uniós országból rendelkezésre álló adatok alapján hazánk ellátásbiztonsága az élmezőnyben szerepel, a 7. helyen. A különböző országok adatait az alábbi táblázat tartalmazza.
Bajban vannak az osztrákok
A táblázat is hűen tükrözi, hogy bajban vannak az osztrákok. Sebastian Kurz osztrák kancellár 2021. október 3-án mutatta be kormánya nagyszabású, 2022 júliusától várhatóan hatályba lépő ökoszociális adóreformtervét. Várhatóan 2021 őszén jelennek meg nyilvánosan az adóreform részletszabályai. A tervezet elsősorban a károsanyag-kibocsátókat adóztatja meg, viszont a kis- és középes jövedelműek terheit jelentősen enyhíteni fogja. Kurz kiemelte, hogy történelmi jelentőségű adóreformról van szó, amely a zöld gazdaságra való átmenet kezdete lehet. Gernot Blümel pénzügyminiszter szerint az adóreform célja többek között a kitűzött klímavédelmi célok elérése, az adófizetők terheinek enyhítése és a környezetkímélő beruházások támogatása. Ezen felül a pénzügyminiszter az osztrák államadósság csökkentését is a célok között emelte ki.
Új karbonadó
A klímasemlegesség elérése jegyében 2022. július 1-jétől hatályba lépő új karbonadó becslések szerint 5 milliárd euró összbevételt jelenthet 2025-ig, miközben az adóbevétel-kiengedés mértéke hozzávetőlegesen 18 milliárd forint lesz. A kormány várakozásai szerint a mintegy 13 milliárd forintos nettó költségvetési kiadást ellensúlyozza az intézkedés gazdaságélénkítő hatása, valamint az, hogy az intézkedéssel Ausztria még inkább befektetőbarát környezetté alakul át. Ennek következtében a célok között az említett államadósság-csökkentés is megvalósulhat. A reformcsomag részeként azok a felhasználók, akik nem tartoznak az EU karbonszabályozása alá, 2022 júliusától a szén-dioxid-kibocsátásuk után felárat fizetnek: az első évben 30 eurót tonnánként, majd évente folyamatosan növekvő ütemben egyre többet. Így 2023-ban 35, 2024-ben 45, majd 2025-ben 55 euró/tonna költséggel szembesülhetnek a környezetszennyező vállalatok. A fél éves hatály, illetve az alacsonyabb felár miatt jövőre csak 0,5 milliárd adóbevételt fog okozni az intézkedés a költségvetésnek.
Üzemanyagár-növekedés várható az osztrákoknál is
A többletköltség, mivel elsősorban az energiaipari vállalatokat érinti, ezért várhatóan az üzemanyagárak növekedését vonja maga után. Az ebből fakadó lakossági többletkiadásokat különböző adózási enyhítésekkel próbálja a kormány kiegyenlíteni, döntően a kis- és közepes jövedelműeknél. Az adóreform érinti a társasági adókulcsot, amely 2023-ban 24 százalékra, 2024-ben 23 százalékra csökkenne. A személyi jövedelemadó második szintjén (éves bruttó bevétel 18 ezer eurótól 31 ezer euróig) lévő adózóknál az adókulcs 2022 júliusától 35 százalékról 30 százalékra csökken, miközben a harmadik szinten (éves bruttó bevétel 31 ezer eurótól 60 ezer euróig) lévőké 42 százalékról 40 százalékra.
Mérséklik a járulékokat
A kis jövedelműek esetén az egészségbiztosítási járulékokat 1,7 százalékponttal csökkentik, majd a 2600 eurós havi jövedelemig fokozatosan mérséklik a járulékokat. A kormány adatai szerint ez 2,3 millió munkavállalót érinthet és 1,6 millió nyugdíjasnak kedvez. Éves szinten gyermekenként 1500 euróról 2000 euróra emelkedik az adókedvezmény maximális mértéke. Ezen felül az alacsony jövedelmű, egyedülálló anyáknak (legfeljebb 12 ezer euró jövedelemmel rendelkezők, akik nem fizetnek adót és nem tudják érvényesíteni az adókedvezményt) járó évenkénti gyermekbónusz gyermekenként a korábbi 250 euró helyett 450 euróra emelkedik, illetve a jogosultak köre is kibővül: nemcsak az egyedülálló anyák, hanem azok a családok is jogosultakká váltak, ahol mindkét szülő jövedelme 6000 és 12000 euró közé esik.
Klímabónusz
Bevezetésre kerül egy új modell, amely alapján a munkavállalók akár 3000 euróig adómentesen részesülhetnek a vállalati nyereségből. A szén-dioxid-adóból befolyó klímabónuszt regionális felosztási elv szerint a kormány visszajuttatja az embereknek. A kormány a kiépült tömegközlekedés minőségétől függően négy régiót különböztet meg, ahol eltérő juttatást biztosít az emberek számára. A jól kiépített tömegközlekedési eszközökkel érintett városokban élők évi 100 eurót, az autókat nagyobb arányban használó térségekben 133 euró (például Tirol, Stájerország), 167 euró (például Burgenland), illetve 200 euró (például Vorarlberg, Alsó-Ausztria) támogatást fognak fejenként adni a lakosságnak. A gyerekek után felezik az összeget, vagyis a jó tömegközlekedéssel rendelkező Bécsben egy 4 fős család (2 szülő és 2 gyermek) összesen 300 euróra lesz jogosult jövőre. A felsorolt juttatások mellett az osztrák kormány álláspontja szerint a CO2-intenzív vállalatok számára is mentességet kell nyújtani, annak érdekében, hogy a vállalatok ne helyezzék át egy kevésbé szigorú követelményekkel rendelkező országba a termelésüket. Elengedik továbbá a saját termelésű villamosenergia-adót, ami egy 50 millió eurós kedvezmény.
Regionális klímabónusz
A regionális klímabónuszt az egész évre kifizeti a kormány (annak ellenére, hogy az adó csak július 1-től esedékes). Ezt Leonore Gewessler, az osztrák környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai minisztere azzal magyarázta, hogy a gázpiaci feszültségeket próbálja enyhíteni a kormány. Harald Mahrer, a Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta, hogy a kamarai követelést fogadták el az intézkedéssel, különösen a nyereségadó-kedvezménynél, illetve a társasági adó, és az szja- és járulékcsökkentésnél. Ezen felül az Iparosok Szövetsége hangsúlyozta, hogy megtették a szükséges lépéseket a „megkönnyebbülés felé”, hiszen a 23 százalékra csökkenő társasági adóval Ausztria már közelít az uniós átlag felé.
Népszerűséget növelő helyreállítási csomag
Az osztrák gazdaság még nem állt helyre (a 2021. évi növekedés csak 3,8 százalék). A gazdaság a Covid-válság előtti szintet várhatóan csak 2022 első felében fogja elérni. Az adócsomag egy „népszerűséget növelő, helyreállítási csomag”, erős lakossági és vállalati adócsökkentés és családtámogatás egyben, miközben az osztrák államadósság már így is megközelíti a GDP 90 százalékát.
Greenflation
A „zöld” jelleget csak az új karbonadó tartalmazza, de ezzel mindenki úgy számol, hogy a vállalatok a fogyasztókra terhelik és greenflation (zöld infláció) lesz belőle. A karbonadó bevezetése és az adókiengedések, valamint támogatások növelése rövid távon egyértelműen növelik a költségvetési hiányt. Ugyanakkor hosszabb távon a növekedés gyorsításával ez a hatás eltűnhet és az inflációval együtt kinőhető az adósság.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS