Tíz halálos áldozat, 227 égési sérült, több milliárd forintos kár: ez volt a mérlege a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófának. Vádat 2012-ben emeltek egy kellően alapos NNI nyomozás után, az első elsőfokú eljárás azonban totális és botrányos felmentéssel ért véget. Másodfokon vissza is adták az eljárást újra első fokra. Ahol már elmarasztaló ítélet született, a 15 vádlottból tizen elítéltek, a két felső vezetőt letöltendő szabadságvesztésre, a többieket felfüggesztettre, illetve pénzbüntetésre. A Győri Ítélőtáblán annyi változott, hogy három felső vezető kapott letöltendő szabadságvesztést. A végső szót a Kúria mondta ki: a jogerős ítélet 2020-ban született meg.
Mindenki vörösiszap-katasztrófaként emlegeti a 2010. október 4-én történt tragédiát, amikor a Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi (Mal) Zrt. X. számú zagytározójából a töltés átszakadása következtében kiömlő, erősen lúgos anyag elárasztotta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember vesztette életét – a vád nyolc ember halálát hozta közvetlen összefüggésbe a történtekkel –, 227 ember szenvedett borzalmas égési sérüléseket, és nem utolsósorban több milliárd forint kár keletkezett.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya 2011. július elején befejezte a több halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa miatt indított nyomozást, és mind a 15 gyanúsított esetében vádemelést javasolt. A nyomozás alapos, minden részletre kiterjedő volt.
Forrásaink szerint nem a nyomozati anyagokon múlott, hogy botrányokkal tarkított bírósági eljárás következett, ami csak 2020-ban, a Kúrián fejeződött be jogerősen.
Döbbenet! Túlélők póbáljákmenteni a menthetőt. (Forrás: archív)
A Veszprém Megyei Főügyészség tizenöt ember ellen emelt vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ügyész szerint a vádlottak az eddigi legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófát idézték elő.
Botrányos felmentés első körben
A 2012 őszén kezdődött perben a Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette; álláspontja szerint a katasztrófa oka altalajeredetű stabilitásvesztés volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte ezt a határozatot, és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölte ki.
Elhagyott házak 2011-ben a vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron. (MTI Fotó: Varga György)
Az egykori felmentő ítélet óriási felháborodást váltott ki. Ráadásul szakemberek sora hangoztatta az évek során, hogy hiányos a vádlottak padja. Így például senkit nem vontak felelősségre azért, mert annak idején a X. zagytározó északi falát a későbbre tervezett kapacitásbővítés miatt ideiglenes megoldásként építették, ám még a privatizációs szerződések során sem írták elő a gát töltésként való véglegesítését.
A legmegdöbbentőbb: a tározó annak idején egy, csak a felszínen elterelt patak medrére épült, ám a föld alatti vízerek mozgását senki sem vette figyelembe.
Az újabb első fokú eljárásban már elmarasztaló ítéletek születtek, két felsővezető letöltendő, a többi vádlott végrehajtásában felfüggesztett, illetve pénzbüntetést kapott.
A jogerős ítéletben kimondták: nincs felelőse a gátszakadásnak
A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án hirdette ki jogerős ítéletét az ügyben.Eszerint a tragédiát okozó gátszakadáshoz tervezési és építési hibák vezettek, ám ezért senki sem ült a vádlottak padján. A vádlottak többségénél súlyosbították az első fokon kiszabott ítéleteket.
A táblabíróság három vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítélt, öt vádlott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egy vádlott pénzbüntetést kapott, egyet megrovásban részesített az ítélőtábla, és három vádlottat mentettek fel. Két további vádlott felmentése első fokon jogerőre emelkedett.
Bakonyi Zoltán (k), a MAL Zrt. igazgatója és Tolnay Lajos, a MAL Zrt. igazgatótanácsának elnöke (j) sajtótájékoztatót tart a Veszprém megyei Kolontáron, miután a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága volt veszélyben. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
A bíróság Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját négy, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Ők első fokon egyaránt két és fél év letöltendő fogházbüntetést kaptak. Az ötödrendű vádlottra, D. József hidrátgyártás-üzemvezetőre két és fél év végrehajtandó börtönbüntetést, első fokon egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki.
A táblabíróság kimondta: egyik vádlott sem felelős a gát átszakadásáért, hiszen az tervezési és építési hibákra vezethető vissza, azonban több szabályszegést is elkövettek az üzemeltetés során. Így például 2010. október elején az előírtnál magasabb, literenként hat gramm volt a lúgkoncentráció a X. kazettában, ahol ráadásul ötszáz köbméterrel több anyagot tároltak a megengedettnél. A bíróság azt is felrótta a vádlottak némelyikének, hogy a baj bekövetkezésekor körülbelül háromnegyed órán át hallgattak ahelyett, hogy értesítették volna a veszélyeztetett települések lakosságát, illetve polgármestereit.
A tényállás szerint, bár a gátszakadást szenvedett X-es kazetta létesítésénél tervezési és kivitelezési hiányosságok is előfordultak, az üzemeltetők azonban a későbbiekben nem tettek mindenben eleget a karbantartási kötelezettségeiknek. 2010 tavaszán nyilvánvalónak kellett lennie számukra, hogy a X-es kazettával nincs minden rendben. Saját előírásukat is megszegve, túlzott mennyiségű vizet tartottak benne. A sok víz tárolása és annak magas lúgkoncentrációja felgyorsította az altalaj tönkremenetelét.
Balra lent a kiszakadt gátsarok (Forrás: archív)
Abban is mulasztottak, hogy a kazetta északi fala süllyedésének okait nem vizsgálták ki, és anélkül egyenlítették ki a szintet, hogy feltárták volna annak hatását. Az északi falon 2010 nyarán megjelent, szivárgásra utaló elszíneződéssel nem foglalkoztak. A tervezési, kivitelezési és ellenőrzési hiányosságok miatt előállt katasztrófahelyzetbe a vádlottak nem avatkoztak be, a veszély felismerését követően az értesítési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
A három végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott fordult a Kúriához felülvizsgálatot kérve, ám a Kúria 2020-ban jóváhagyta az ő ítéletüket is.
Ám ezzel sem volt még vége, mivel Bakonyi Zoltán és védője az Alkotmánybírsághoz fordult, mondván: nem volt biztosított a védelemhez való joguk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS