Vörösiszap-katasztrófa – Ma tesz indítványt az ügyész Bakonyiék büntetésére
Ma tesz indítványt az ügyész a tizenöt vádlott büntetésére a nyolc évvel ezelőtti, tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa büntetőperében a Győri Törvényszéken, ahol ugyancsak ma fejeződik be az eljárás bizonyítási szakasza. Ismert, a Veszprémi Törvényszék csaknem három esztendeje az összes terheltet felmentette, a botrányos ítéletet a Győri Ítélőtábla azonban rövid időn belül hatályon kívül helyezte. Bár a megismételt büntetőper másodszor is Veszprémben kezdődött el, ennek csak technikai oka volt, a Veszprémi Törvényszék ugyanis korábban jelezte, hogy nem tudja újratárgyalni az ügyet. A Győri Törvényszék decemberben vagy januárban hozhat döntést.
Tíz ember életét veszítette, több, mint százötvenen pedig megsérültek – közöttük sokan súlyosan –, miután 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. Ajka melletti zagytározói egyikének a töltése, a mérgező, maró hatású lúg három települést – Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyt – öntött el. Az áradat számos lakóházat, gazdasági épületet, járművet annyira megrongált, hogy azok használhatatlanok lettek. A MAL vezetősége a kezdettől az értetlenség taktikáját választotta, az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán még egy performansszal is megpróbálta alátámasztani a kamerák előtt, hogy a vörösiszap egy ártalmatlan vegyület, miközben néhány kilométerrel távolabb épp emberek bőre vált le cafatokban, miután menekülés közben beleléptek a folyadékba. A hosszas nyomozás kezdetén Bakonyiék közül néhányan rövid ideig előzetes letartóztatásba kerültek, majd szabadlábon védekeztek, a vizsgálat egyik célja – a történtek megértése mellett – az volt, hogy kit milyen felelősség terhel a katasztrófa létrejöttében. Bár a nyomozás feltárta, hogy az illetékesek egy része tisztában volt a tározó nem megfelelő állapotával, valójában nem tettek semmit egy gátszakadás megelőzésére. Utóbbinak voltak előjelei, a rendszeres mérések, szemlék adatai ugyanis arra utaltak, hogy a kazetta környékén jelentős mértékben felerősödött a szivárgás. Tény ugyanakkor az is, hogy a röviddel a katasztrófa előtt elvégzett környezetvédelmi bejáráskor a szakemberek semmi olyat nem közöltek a jelentésükben, hogy az építménnyel gondok lettek volna.
Nem lesz elmarasztalás
A Veszprémi Törvényszéken már jóval a botrányos ítélet kihirdetése előtt érezhető volt, hogy a Magyarországon egyedülálló ipari katasztrófa ügyében nem lesz elmarasztalás, a bíróság ugyanis tendenciózusan csak azokat a szakértői véleményeket tárgyalta, amelyek nem firtatták a MAL vezetőinek felelősségét, és inkább külső, előre nem jelezhető okokban keresték a tragédia magyarázatát. Az első per büntetőtanácsának vezetője, Szabó Györgyi ezt igyekezett a nyomozóhatóságok mulasztásainak beállítani, mondván, azok körültekintőbben is összeállíthatták volna a szakértők listáját, így kiküszöbölhetők lettek volna az ellentmondások. Ellentmondások aztán nem is maradtak, a hatályon kívül helyezett határozat ugyanis semmiféle személyi felelősséget nem állapított meg, a katasztrófa okát pedig azzal magyarázta, hogy egy réges-régi tervezési hiba miatt a tározót nem megfelelő altalajra építették. A bíróság abban sem látott egyéni felelősséget, hogy a MAL akkori vezetőjeként Bakonyi Zoltán nem tett meg mindent az emberéletek megmentéséért; felhívta telefonon az ajkai polgármestert, hogy nagy baj van, majd úgy gondolta, hogy a polgármester értesíti a többi település vezetőjét, hogy meneküljenek. Az talán csak a gondviselésnek tudható be, hogy a történteknek tíz, és nem több száz halottja lett: az iszapáradat ugyanis elérte, és alámosta a vasúti töltést is, amelyen a Szombathelyre tartó, utasokkal teli gyorsvonat közeledett. Az egyik technikus, látva a katasztrófa nagyságát, a réten át futva igyekezett a vonat elé, és kézjelekkel értette meg a mozdonyvezetővel, hogy azonnal álljon meg. Ha a szerelvény továbbhalad, bizonyosan az addigra már maró lúggal teli Torna-patakba zuhan. A Veszprémi Törvényszék felmentő ítéletének cinizmusát mutatja, hogy a bíróság még a környezetvédelmi hatóság által a MAL-ra kiszabott százharminchétmilliárd forintos gigabírságát is hatályon kívül helyezte.
Decemberben vagy januárban hirdet ítéletet a Győri Törvényszék
A megismételt eljárás tavaly decemberben kezdődött a Győri Törvényszéken, az első tárgyalásokat azonban még Veszprémben tartották meg. Az újabb perre a korábban tanúsított közönyhöz képest felkészülten érkezett Bakonyi Zoltán, aki ábrákkal, grafikonokkal, szakmai előadásokkal igyekezett alátámasztani, hogy miért nem terheli felelősség a történtekben. A vádat ugyanaz az ügyész, Fejes Péter képviseli, mint az első perben, és várhatóan ezúttal is letöltendő szabadságvesztés kiszabására tesz indítványt az ügyben. A Győri Törvényszék eredeti terve az volt, hogy még az idén ítéletet hirdet, a PestiSrácok.hu értesülése szerint ez lehet, hogy csak januárban történik majd meg.
Fotó: PS
