Németország, Olaszország, Ausztria: a hatóságok folyamatosan jelölik ki az újabb és újabb helyeket, ahol bevándorlókat helyezhetnek el. Tavaly emiatt Németországban német lakosokat telepítettek ki önkormányzati lakásokból, Olaszországban pedig a múlt hónapban egy kisváros demonstrációt rendezett a kvótája ellen. Összeállításunkban ízelítőt adunk, miként birkózik meg a Nyugat a kényszerbetelepítéssel.
Az olaszoknak elegük van
Olaszország minden megyéjének 70 migránst kell befogadnia az újból felerősödött bevándorlási hullám miatt. Főként afrikai bevándorlók érkeznek az országba, akik a dél-olaszországi regisztrációs központokban nyújtottak be a menedékkérelmet. Volt olyan hét, amikor 13 ezer ember érkezett Afrikából az olasz partokra. Egy toszkán tengerparti város, Capalbio polgármestere idén augusztusban nemet mondott 50 migráns befogadására, akiket a város üres villáiban tervezett elhelyezni a megye prefektusa. A helyiek tiltakozó demonstrációt is szerveztek.
Fotó: livingattheborder.com
Az osztrák tartományi kvóták rendszere
Ausztriában 2013-ban döntöttek a tartományi kvóták rendszerének bevezetéséről. 2014 őszétől, a bevándorlás felerősödésétől a kvóták teljesítése egyre nagyobb gondot okozott. 2015 nyarán a magyar médiában is számos hír jelent meg a traiskircheni tábor túlterheltségéről, amelynek az óriási bevándorlás mellett a másik oka a tartományi kvóták teljesítése körüli országos vita volt. Alsó-Ausztria kvótáját gyakorlatilag egyetlen város, Traiskirchen teljesítette.
Németország minden lehetőséget megpróbál kiaknázni
Németországban a szövetségi belügyminisztérium terve szerint a menedékkérőketaz úgynevezett „königsteini képlet” alapján osztják el a tartományok között, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány között. Tavaly ősszel Christoph Hillenbrand, a felső-bajorországi kormányelnök úgy fogalmazott, hogy „a helyzet nagyon feszült”, a hatóságok közelednek a teljesítőképességük határához, és az önkéntesek is panaszkodnak a növekvő terhekre. A tartományok minél több menedékkérő ellátását akarták a helyi önkormányzatokra bízni, amelyek ugyancsak a lehetőségeik végső határai közelében voltak már tavaly nyáron. „Sok helyen már sátrakban, konténerekben, tornatermekben szállásolják el a menedékkérőket, ez azonban hosszabb távon nem lehet megoldás” – mutatott rá a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) elnöke, Eva Lohse tavaly júliusban. Több olyan eset is volt tavaly Németországban, amikor önkormányzati lakásban élő német állampolgárokat lakoltattak ki, mert a lakást bevándorlók számára kell biztosítania az önkormányzatnak. A 6400 lakosú Nieheim polgármestere közölte, hogy a várost kötelezték arra, hogy további szálláslehetőséget biztosítson a bevándorlók számára. Mivel a városban található menekültszállók megteltek, így nem maradt más lehetősége, mint a bérleti jog felmondása – mondta a polgármester.
Fotó: AP/Markus Schreiber
Hajón, ipari és kereskedelmi épületekben helyezik el a migránsokat
2015 október elején elfogadta a hamburgi tartományi törvényhozás azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy azonnali hatállyal lefoglaljanak használaton kívüli kereskedelmi, ipari ingatlanokat. A rendelkezés – egyelőre – 2017 márciusáig hatályos. A városháza honlapjának tanúsága szerint a rendelkezést komolyan veszik, a hamburgi illetékesek folyamatosan mérik fel, és a város honlapján közzé is teszik az egyes városrészekben üresen álló ingatlanok számát, helyét, befogadóképességét. Nemcsak a magánkézben lévőket, de a köz- vagy egyéb tulajdonúakat is. A laktanyától az apartmanházakon, csarnokokon, önálló társasházi lakásokon, P+R parkolóban felállított fűthető konténereken át az egykori iskolaépületekig minden megtalálható ezek között. Dortmundban folyami turistahajókon is elhelyeztek migránsokat: tizenhat embert szállítottak át a városi szükségintézményekből a Dortmund-Ems-csatornán létesített folyami szállásokba. A Diana és Solaris nevű turistahajók együtt 180 embert tudnak befogadni, így napokig eltarthat, míg a két bérelt hajó megtelik.
Fotó: euractiv.de
Matyko-X
2016-09-17 at 17:16
Végül is a rabszolgatartás az ókorban is volt, csak akkor fura módon nem a rabszolgának fizettek a semmiért.
Mostanság az “újmódi” szerint, ki tudja, miért, az európaiak fizetnek – az ellenszolgáltatáshoz képest fejedelmien – a hívatlanoknak.
Akiket akár de facto megszállóknak kellene inkább nevezni, előjogaik és érvényesítésük nyomán.
Merthogy, ugye, ezeknek “jár” a szállás, etetés, ruházás, zsebpénz – és még sok minden, amiért nekem is, másoknak is – gyerekkorunkban is!! – keményen Dolgoznunk KELLETT!!
Tango47
2016-09-16 at 11:19
Az olaszok csendben tudomásul veszik, hogy sajátjaik hordják rájuk a líbiai partoktól (mi a francot kereshetnek ott az olasz hajók?) az észak-afrikai migránsokat. Eleinte nemzetközi vizeken “mentették ki” őket. Ma már a parttól egy kilométerre átszállhatnak hozzájuk.
Ki fizetheti a transzportot?
Dino Rino
2016-09-16 at 01:39
Azok a baloldali szemét csőcselékek akik lázítják az embereket hogy ne menjenek szavazni kényszeríteni kellene hogy lakásukba befogadjanak 10 migránst 3 évre. Utána jöhet a család egyesítés meg hogy szülik a sok apró férget oda a baloldali lakásába es 10 év múlva meg mindig akarnak migránst akkor hozunk nekik meg többet. A dk es maszop tudna egyesülni es ok lennének a KBP Kecske Baszó Part