A Facebook múlt héten bejelentette, hogy az általa tavaly létrehozott, ám a cégtől függetlenül működő felügyelőbizottságra bízza annak eldöntését, hogy mi legyen a sorsa Donald Trump volt amerikai elnök felfüggesztett Facebook-, illetve Instagram-fiókjának. A közösségi hálózatok legjelentősebb tartalommoderálási döntései felett őrködni hivatott Felügyelőtanácsnak (Oversight Board) kilencven nap áll rendelkezésére, hogy határozzon az ügyben. Érdekesség, hogy hazánk is tagot delegálhatott a mindössze húszfős testületbe, méghozzá Sajó András, a Soros György-féle CEU jogi karának alapító dékánjának személyében – írta meg cikkében a Magyar Nemzet.
A The New York Times a testülettel kapcsolatban így fogalmazott:
A testület adhat engedélyt a volt amerikai elnöknek arra, hogy újra kapcsolatba léphessen több tízmilliós követőtáborával, a Felügyelőtanács döntése tehát nem csupán az amerikai politikában jár majd következményekkel, de a közösségmédia-szabályozás módjának tekintetében is, és egy újfajta transznacionális vállalati hatalom lehetséges felemelkedését jelentheti egy olyan pillanatban, amikor szinte semmilyen hatalom nem tűnik legitimnek.
A Magyar Nemzet cikkében azt írja: a tavaly felállított Felügyelőtanács azzal az ígérettel jött létre, hogy a Facebook legfelsőbb bíróságaként fog működni: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a húsztagú testület végső szava lesz a döntő minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmak moderálásával kapcsolatban felmerülő vitában, az ítéletüknek pedig még Mark Zuckerberg Facebook-vezér is köteles engedelmeskedni. Ehhez a tanácshoz fordulhatnak tehát azok a felhasználók, akik úgy érzik, a közösségi médium indokolatlanul tiltotta le egy adott bejegyzésüket, de maga a cég is a tanács elé vihet több embert érintő, társadalmi szempontból jelentős ügyeket. – Ez vagy semmi, vagy az Új Világrend – fogalmazott ezzel kapcsolatban Evelyn Douek, a Harvard Egyetem jogi karának oktatója, aki szintén arra biztatta a Facebookot, hogy Trump moderálásának ügyét bízza a saját maga fölé helyezett tanácsra.
Mint arról korábban a Magyar Nemzet egy cikksorozatban beszámolt: a testületnek több olyan tagja is van, aki közvetlenül összefüggésbe hozható Soros György magyar származású milliárdossal. Érdekesség, hogy hazánk is tagot delegálhatott a mindössze húszfős, feladata jelentőségét nézve rendkívül befolyásos testületbe, méghozzá Sajó András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) jogi karának alapító dékánjának személyében. Az egyelőre azonban még nem dőlt el, hogy vajon Sajó személyesen is részt vehet-e majd a volt republikánus elnök sorsáról szóló döntésben: a testület ugyanis a következő napokban egy, a tagok közül véletlenszerűen kiválasztott ötfős bizottságot fog felállítani, amelynek tagjai közül legalább az egyiknek amerikainak kell, hogy legyen. Az ő feladatuk lesz az ügy megvitatása, noha végül majd a húszfős tanács is felülvizsgálja a döntést. Sajónak egyébként egy magyar vonatkozású ügyben ugyanezen logika alapján borítékolhatóan kitüntetett szerep jutna. Egy korábbi cikkében az Index hírportál megjegyezte:
Mivel a régiónak Sajó András lesz egyelőre az egyetlen képviselője a tanácsban, minden regionális ügynél benne lesz az ötfős bizottságban, hogy segítse a kulturális kontextus jobb megértését.
Forrás: magyarnemzet.hu; Kép: digitalinformationworld.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS