Kristálypohár bekészítve Szemlőhegyen, születésnap van: éppen 15 éve, 2007. február 15-én vezette be a Gyurcsány-kormány a vizitdíjat és kórházi napidíjat, melyeket az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére indított 2008-as szociális népszavazás eredményeként kényszerült eltörölni a baloldali kormány. Ez pedig azóta is szálka Gyurcsányék körme alatt, hiszen a baloldal jelöltje Márki-Zay Péter kampánya során jelezte, véleménye szerint hiba volt – engedelmeskedve a népakaratnak – eltörölni a vizitdíj intézményét. A baloldal tehát már nem is titkolja, hogy leépítené az egészségügyet hatalomra kerülve: míg 2006-ban Gyurcsány Ferenc azt az orbitális hazugságot vágta Orbán Viktor arcába, hogy ne kampányoljon a receptfelírási díjjal, mert az nem igaz… A baloldal már a látszatra sem ad, nem is tagadja, hogy kórházakat záratna be, vagy hogy jó ötletnek tartaná a vizitdíjat. Végülis, eleget hazudtak már reggel, éjjel meg este, talán ezért nem is tagadja Márki-Zay Péter, hogy szerinte az egészségügy igenis üzlet, a beteg emberek ellátását pedig a piacra kellene bízni, állami gondoskodás helyett.
Ma 15 éve, hogy a Gyurcsány-kormány bevezette az egyik legikonikusabb megszorító eszközét, a vizitdíjat, amelyet mintegy évvel később, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás eredményének következtében volt kénytelen eltörölni az akkor kormányon lévő MSZP. Előzőleg azonban Gyurcsány Ferenc 2006. április 5-én a választási kampányban a nagy televíziós vitában ezt az orbitális hazugságot vágta Orbán Viktor szemébe:
Ami pedig a lényeget illeti, elnök úr, kérnék öntől valami szívességet most itt: ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Ön úriember. Ilyet senki nem mondott. Erre most kampányt építenek. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet. Önnek van befolyása, akkor én most mondom önnek: ez nem igaz. Tudja mit? Vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed
Ami azt illeti, maga Gyurcsány volt az, aki – mint később kiderült – “az igaztalanság vádjába süllyedt.”
A vizitdíj – vagyis az egészségügy fizetőssé tétele – ma sem került ki a baloldal látóköréből: Márki-Zay Péter, a baloldal aktuális jelöltje ugyanis maga is hitet tett a vizitdíj mellett kifejtve, szerinte nem volt demokratikus, hogy a magyar emberek népszavazáson dönthettek egy ilyen kérdésről. Márki-Zay Péter szokásos videós bejelentkezéseinek egyikében aláhúzta, hogy a 2008-as vizitdíjról népszavazást egyenesen hibának tartja, úgy fogalmazott: eleve nem lett volna szabad átengednie az Alkotmánybíróságnak. Szerinte ugyanis “kultúrországokban” nem szoktak ilyeneket kérdezni.
Hogy pontosan miért is gondolja így, azt is alaposan megindokolta, szerinte ugyanis az egészségügy üzlet – vagyis az emberek egészségén úgy tűnik, hogy a baloldal szerint szabad, talán kell is nyerészkedni.
Azt gondolom, hogy a vizitdíjról, kórházi napidíjról szóló népszavazási kérdéseket eleve nem lett volna szabad átengednie az Alkotmánybíróságnak. Demokratikus országokban nem lehet szavazás kérdése egy adó, egy költségvetési bevétel… nagyon veszélyes demokratikus választáson föltenni olyan racionális, gazdasági kérdést, mint amilyen például a háromszáz forintos vizitdíj. Ilyen ügyeket egyáltalán nem lehet népszavazáson eldönteni …a magyar egészségügy megérett a piacpárti reformokra
Csak így, zárójelben emlékeztetnénk a jogi ismeretekben hátrányosan érintett Márki-Zay urat, a 2008-as referendum semmilyen szempontból nem ütközött az Alkotmánnyal. Hiszen ahogyan az Alkotmánybíróság kifejtette: csak a költségvetési kiadásokról nem lehet referendum útján dönteni, márpedig a vizitdíj és a többi tétel nem ebbe a kategóriába tartozott.
Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy egy üzlet, minthogyha nem üzlet. Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitot szolgálnak fel, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi.
A baloldal tehát láthatóan nem engedte el a vizitdíj témáját, amely egyfajta generációs sebként maradt fenn a magyar társadalomban. Mint ismert, a fizetős egészségügyet Gyurcsány Ferenc kormánya vezette be 2007 februárjában. A vizitdíjról és a kórházi napidíjról a balatonőszödi kormányülésen döntöttek. A vizitdíj összege alap esetben 300 forint volt, de emelt összegű, 1000 forintos vizitdíjat kellett fizetnie a beteg nem a háziorvosához ment, vagy ha beutaló nélkül ment szakrendelésre. Emellett akkor is fizetnie kellett a páciensnek, ha utóbb kiderült, hogy nem volt szüksége orvosi segítségre. A vizitdíj intézménye a teljes rendszert átszőtte: fizetős volt a háziorvosi ellátás, a fogászati ellátás, a járóbeteg-szakellátás, a járóbeteg szakellátás keretében igénybe vett orvosi rehabilitációs ellátás. Kórházi napidíjat az orvosi beutalás alapján igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében igénybe vett rehabilitációs ellátásért kellett fizetni.
Fotó: INDEX
Facebook
Twitter
YouTube
RSS