Egyiptom Magyarország legfontosabb gazdasági és politikai partnere az arab régióban – mondta Áder János államfő, miután a Sándor-palotában fogadta az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökét kedden. A köztársasági elnök Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a tárgyalt témák közül a vízügyi kérdéseket emelte ki, mert – mint fogalmazott – Egyiptom számára a víz túlzás nélkül élet-halál kérdése.
Áder János kiemelte, hogy Magyarország rendelkezik a szükséges megoldásokkal, Egyiptomnak pedig szándékában áll használni azokat; már csak a szakembereken múlik a megállapodás. Magyar innováció segíthet például a hálózati veszteség csökkentésében, vagy a szennyvíz tisztításában. Beszámolt arról is, hogy a két ország vízügyi együttműködése hosszú évtizedekre tekint vissza, és az idén nyáron is négy új magyar szivattyútelepet adtak át. A nyári kairói vízügyi expón négy magyar cég is képviseltette magát, a novemberben kezdődő budapesti fenntarthatósági expón pedig Egyiptomból a vízügyi miniszter lesz jelen. Áder János gratulált az elnöknek azért a diplomáciai sikerért, amelyet a legutóbbi gázai konfliktus rendezésében ért el, és azt mondta: Egyiptom a térség biztonságának záloga.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi kijelentette: országa a vízszegénység küszöbének határán van, vagyis lassan mindössze fejenként 500 köbméter víz áll majd rendelkezésre évente. Kijelentette: Egyiptomnak szüksége van a magyarok által kínált vízügyi megoldásokra. Szólt az Etiópia által a Nílusra épített Reneszánsz gátról is, hangsúlyozva: Egyiptom számára fontos Etiópia fejlődése, és örömmel fogadják azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint annak nem lesz hatása az Egyiptomba érkező vízmennyiségre, ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy mindezt egy kötelező érvényű megállapodásban rögzítsék.
Csak a saját részünket szeretnénk fenntartani
– fogalmazott, hozzátéve: nem szeretné, ha a víz konfliktus forrása lenne. Országa mintegy 80 milliárd dollárt fordít víznyerő beruházásokra, például a tenger sótalanítására vagy a szennyvíz tisztítására – jegyezte meg. Az elnök köszönetet mondott Magyarországnak Egyiptom támogatásáért és barátinak nevezte a két ország kapcsolatát.
Forrás MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
doktorkotász
2021-10-12 at 22:33
Nagyonhelyes és reális az a politikairány,hogy a bennünket igazánsoha benemfogadottnyugathelyett a velünki rokonságot hangoztató és bennünket ezért akéntkezelők felé nyitunk,ar-ra orientálódunk….
Zoltai Guszti
2021-10-12 at 20:19
Amikor 18-ban odalett az ország 2/3-a és el se adtak nekünk semmti az új barkács országok.Új piacok kellettek.Kikötők nem voltak se tengerpart. csepelen megcsinálták a Szabadkikötőt és egy sepeciális hajótípust a Duna-tenger járókat. Így ment a Dunán-Fekete Tengeren- Földközin át a kereskedlmünk főleg a Földközi Keleti medencéjéban.
Ekkor a 30-as évek elején lett megalpozva az akkor még Brit domínumoknak számító Egyiptom,Palesztina, a Francia Szíria, Törökökkel a kereskedelem ami 45 után újjáéledt a közben ott lértejött testvéri cocialista országok tekintetében.
Ami most folyik a Keleti nyitás keretében az ennek a 90-es években felhagyott hagyományosan jó Magyar Arab kapcsoltok újjáélesztése.
Jegyezném meg, sokat profitáltak Hirthyék is ebből a Komcsik meg pláne.
Értelmes áron szállítottunk és ottani mércével kiváló minőségben.Ami a finnyás nyugatnak nem keleltt aból van ami még mindíg használtaban van azóta is ott tőlünk.
Az Orosz és Muzulmán piacokra visszatréni nem hogy szüskéges de életbe vágó. Azt a nevet amit az ösztöndíjainkon át és temékeinken át és nálaunk élőkön át megszereztünk kár veszni hagyni.
Ha a nyugati paicok összeomlanak ezek a piacok életmentők lesznek.