Közel egymilliárdot költöttek rá az elmúlt tíz évben, mégis a semmibe vezet az a gyöngyösi elkerülő út, ami funkcióját tekintve totálisan használhatatlan arra, amire tervezték. A PestiSrácok.hu utánajárt annak, hogy miért is nem készült el az a 6 kilométeresre tervezett gyöngyösi elkerülő út, amit még az MSZP-kormány idején kezdtek el építeni, 2004-ben.
Egymilliárdot költöttek rá, az elkészült szakasz azonban hivatalosan még mindig “mezőgazdasági feltáró út”, ráadásul 2010-ben lejártak a vonatkozó engedélyes tervek. Pedig minden olyan szépen indult, szinte meseszerűen, amúgy tipikus szocialista módon. Volt hangzatos ígéret, látványos útátadó mosolygó polgármesterrel, Gyurcsánnyal, úgy, hogy még el sem készült teljesen a beruházás, ehhez kapcsolódóan aztán persze jött az egymásra mutogatás, csúsztatás, majd felháborodás a szocialisták részéről, hogy egyébként hogyan is fordulhat elő az, hogy még mindig nem készült el egy évtized alatt az elkerülő út, ami a “lakosság életét megkönnyítené”. Számunkra egyébként tényleg nehezen értelmezhető, hogy ezt a kérdést miért nem saját pártjuknak és miért nem a beruházást megálmodó szocialista polgármesternek szegezik (aki jelenleg is Gyöngyös polgármestere), hanem a kormánynak teszik fel.
Először az MSZP kormánynál, a gazdasági tárcánál veszett nyoma az elkerülő útra szánt összegnek, majd a gazdasági válság okozta Bajnai-féle megszorításoknak esett áldozatul az a pénz, amiből befejezhették volna a kivitelezést. Az Orbán-kormány csak rendesen előkészített, szakmailag is megfelelő útberuházások támogatását vállalta fel, így a mai napig a semmibe vezet a gyöngyösi elkerülőút.
Út teherautóknak, amit csak személyautók használhatnának
A több mint tíz éve épülő, semmibe vezető út nem minősíthető az útügyi szakma szabályai szerint elkerülőnek, mert azon két teherautó egymás mellett nem férne el. Az út kiszélesítése megoldást jelentene, azonban ehhez újabb magánterületeket kellene bevonni. Nos, erre azonban teljesen felesleges újabb tetemes összeget költeni, az út alapja ugyanis alkalmatlan teherautós forgalom bonyolítására.
Pedig olyan szépen megálmodták…
Igen, Megcsináljuk! Vagy mégsem?
A beruházás összértéke mintegy 1, 2 milliárd forint, amelyből a város 340 milliót áll – nyilatkozta 2006 júliusában büszkén a szocialista Hiesz György polgármester, kiemelve, hogy a hiányzó mintegy 900 millió forint forrását már meg is találták a regionális tanács útalap-maradványában, ami aztán eltűnt.
Az MSZP kormány ideje alatt, a gazdasági tárcánál “veszett nyoma” az elkerülő útra szánt összegnek, majd a gazdasági válság okozta Bajnai-féle megszorításoknak esett áldozatul ez a pénz, az Orbán-kormány pedig csak rendesen előkészített, szakmailag is megfelelő útberuházások támogatását vállalta fel.
Ujhelyi István és Hiesz György polgármester. Lába kélt 900 milliónak. Fotó: Facebook.com
Az út ügyében a térség fideszes országgyűlési képviselője, Balázs József 2008-ban és 2009-ben is szót emelt, a Fidesz módosító javaslatai szerint akkor az állami irodabútor-beszerzés helyett lehetett volna elkerülő útja Gyöngyösnek.
“Lehet, hogy most hangosan siratják, de tény, hogy a térség akkori szocialista képviselői akkor kivétel nélkül nemmel szavaztak az út megépítését célzó fideszes javaslatokra.”
Az előzmények alapján mindenképpen meglepő az a politikai akció, amibe a szocialisták a nyár elején belevetették magukat. Lelkesen aláírást gyűjtöttek, amitől azt várták, hogy “előrelépés történjen az ügyben, hiszen jelentős forgalomtól szabadulhatna meg a város, ha megépítenék a maradék útszakaszt.” A szocialisták azt hangoztatják, hogy a kisajátítások és a nyomvonal kijelölése is megtörtént a beruházás kezdetekor, így az út befejezése nem csak az MSZP, hanem az egész város érdeke volna.
Keskenyebbre épült meg, nincs megfelelő felülete – tükre -, nincs meg a padkája és nincs megfelelő alap. Ha ebből elkerülő utat akarna valaki építeni, tehát egy olyan utat, amin teherforgalom is mehet, akkor most ezt az egész, egyébként tényleg szép és jó utat el kéne túrni
– ezt mondja Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Hozzátette: a politikának volt szerepe abban, hogy egy ilyen torzó létrejöhetett, ám a megoldás érdekében nem kellene politikai ügyet csinálni a kérdésből. A politikus leszögezte, minden új út építése, minden útfelújítás jogos igény, majd felidézte: a gyöngyösi Nyugati elkerülő utat már kétszer átadták, mégis a semmibe vezet azóta is közel egymilliárdos befektetés után.
Ez negatív csúcs, ami mindenkit bosszant”
– mondja a fideszes politikus, aki aláhúzta, hogy amióta ő képviselő, azóta az a szokás, hogy utat akkor építenek, ha megvan rá a teljes forrás. Mint ismert, 2006-ban adták át a 6 és fél méter széles „elkerülő” utat, ami azóta tényszerűen a semmibe vezet, pontosabban jó lehetőséget teremt a környékbeli szőlőültetvény-tulajdonosoknak földjeik kényelmes megközelítésére: aszfalton közlekedhetnek a traktorok. Erre egészen egy lovastanyáig van lehetőség, egy több, mint egy kilométeres szakasz hiányzik ahhoz, hogy az út becsatlakozzon a városszéli bevásárlóközpontnál.
Horváth László szerint negatív csúcs, hogy a gyöngyösi elkerülőt már kétszer átadták, mégis a semmibe vezet.
5 km-es útszakasz, 1 milliárd forintból
A közbeszerzést 2003-ban írták ki, majd 2004. júniusában született elvi megállapodás az út megvalósításáról, két ütemben. A szerződést decemberben alá is írták, majd 2005 és 2008 között több alkalommal módosították. Az út megépítése 2002 és 2010 között visszatérő kampányígérete volt az MSZP-nek, de a befejezését nem tudták elérni. Senki sem üzemelteti, avulása a karbantartás elmaradása miatt már megindult. Az összesen öt kilométer hosszú út építése 2006-ban szakadt félbe.
Itt a pénz, hol a pénz?
Hiába az érvényes szerződés a gyöngyösi önkormányzat és az állam között, a jelek szerint ismét nincs meg a várost nyugatról elkerülő útra szánt kormánytámogatás, a félkész út befejezése így már másodszor halasztódhat el
– fakadt ki 2009-ben Hiesz György gyöngyösi polgármester a „sajátjai” felé a sajtóban. Akkor azt is elmondta: ha Gyöngyöst beperelnék az elkerülő út mellett befektetni kívánó cégek azért, mert még nincs kész az út, akkor a város “tovább adná az állam felé” a kártérítési igényt. Joggal lehetett feszült, addigra először a gazdasági tárcánál veszett nyoma az elkerülő útra szánt összegnek, később a gazdasági válság okozta megszorításoknak eshetett áldozatul a pénz, melyre akkor még mindig érvényes támogatási szerződése volt az önkormányzatnak.
Hiesz György a ciklus zárásakor a 2006 és 2010 közötti időszak kudarcai között említette az út félbemaradását. A Fidesz egyik 2009-es sajtótájékoztatóján megszellőztetett információk szerint a 2010-es költségvetés összeállításánál a térség akkori összes MSZP-s parlamenti képviselője nemmel szavazott az útépítés folytatására. Barabásné Czövek Ágnes, az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagja úgy reagált: az elkerülő út megépítése szerintük is fontos lenne, a Fidesz indítványát azonban nem tudták támogatni.
Aztán fordult a kocka, Sós Tamás MSZP-s honatya a kormányváltás után, 2010-ben szorgalmazta a Nyugati elkerülő út befejezését. 2011-ben rákérdezett újra, akkor Fónagy János államtitkár elmondta: az elsősorban a teherforgalom elterelésére szolgáló elkerülő út második ütemének megvalósítására csak a 2017 és 2020 közötti időszakban lát esélyt. 2012-ben pedig ugyanerre a kérdésre Németh Lászlóné miniszter úgy válaszolt: 2014 előtt nincs esély.
Még mindig a nyugati elkerülő út befejezése lehet a kulcsa Gyöngyös továbbfejlődésének
– ezt a városi SZDSZ képviselője, Keresztesi József nyilatkozta 2007-ben, aki szerint jelentkeztek olyan üzleti befektetők, akik az új út környékén szeretnének beruházni. Bekapcsolódott az akkori környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor is a lobbizásba, aki levélben kérte az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács vezetőit az úthálózat karbantartására szolgáló útalapban maradt pénzeszközök rendkívüli átcsoportosítására. A levelet Sós Tamásnak, a Heves Megyei Közgyűlés elnökének, Dr. Szabó Györgynek, a Regionális Tanács elnökének és Asztalos Ildikó társelnöknek címezték. Fodor egyébként korábban már Kóka János közlekedési minisztertől is kért és kapott garanciát a megvalósításra. Sós Tamás, a tanács elnöke is lobbizott az útért, szerinte Fodor Gábor levele tulajdonképpen nyitott kapukat döngetett, hiszen már megvan az egyetértés a támogató szándékról.
Időközben a pénz eltűnt a minisztériumnál
Jöttek a hangzatos ígéretek, de pénz persze nem volt a befejezésre. „A kormányfő a félkész nyugati elkerülő-út kapcsán azt mondta: már megkérte az illetékes minisztert, hogy vizsgálja meg, az európai uniós források átrendezésével hogyan lehetne felgyorsítani a beruházás befejezését.” (Bajnai Gordon, miniszterelnök, MSZP, 2009 augusztus)
A gyöngyösiek demonstrálnak az út befejezéséért. Fotó: Hatvanonline
A házak falai repedeznek, szellőztetni, s aludni sem tudnak a gyöngyösiek, akik szerint tíz éve hitegetik az embereket, mégsem történik semmi.
„Nem volt olyan év, ahol ne hallottam volt polgármestertől és országgyűlési képviselőjelöltektől, 2002-től, hogy ötben megépítjük, tízben, tizenkettőben, tizennégyben, és azóta sem történt semmi.” – ezt Gulyás Zoltán, Gyöngyös díszpolgára nyilatkozta 2015 februárjában.
„2000 óta vissza lehet számolni országgyűlési képviselőkkel, gyakorlatilag mindenki megígérte, hogy tesznek lépéseket.Elmaszatolták a dolgot azzal, hogy építettek egy utat, ami gyakorlatilag nem használható semmire, kvázi kerékpárútnak, vagy személygépkocsiknak, holott mi elkerülő utat kértünk. Néha összekeveredett a politika és a közlekedésszervezés, és a pénzügyi dolgok is. Mert volt, aki megígérte, hogy megvan a pénz, nyugodtan legyünk, megoldódnak a problémák. Nem történt meg, és a mai napig úgy állunk, ahogy állunk.” (Gáspár Mihály, gyöngyösi lakos, 2016 szeptember)
A városban élők demonstrálnak, a szocialisták aláírást gyűjtenek, a fideszes képviselő pedig megpróbálja helyrehozni azt, amit az elmúlt tíz évben “elkúrtak.” Nem kicsit. Nagyon.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS