Együtt bukott Orbán és Trump? – Jeszenszky Zsolttal értékeltünk

Miért találkozik Trump a nacionalista, szélsőjobboldali magyar miniszterelnökkel, aki elől Bush és Obama kitért? Ilyesmi felvetéseket fogalmazott meg az amerikai liberális sajtó, amely egyúttal szinte kizárólagosan az amerikai fősodratú sajtót is jelenti. A magyarországi liberálisok ennél jóval szélesebb mezsgyét jártak be, hiszen előbb azt magyarázták, hogy az amerikai elnök nem fogadja Orbán Viktort, aztán viszont azt kellett megmagyarázniuk, hogy miért fogadta, és Orbán miért maradt ennek ellenére elszigetelődött és sikertelen. Jeszenszky Zsolttal, az amerikai közéletet jól ismerő publicistával próbáltuk tisztába tenni a dolgokat.

Együtt bukott meg most Orbán és Trump? Melyikük koppant nagyobbat?

Orbán ugye legkésőbb 2011-ben megbukik, Trump pedig végleg kiírta magát most a szalonokból azzal, hogy egy ilyen vállalhatatlan, mucsai páriát fogadott. Komolyra fordítva a szót: folyamatosan változott a haladó narratíva, az ellenzék többféle szöveggel is próbálta eljelentékteleníteni a találkozót. Előbb azon örömködtek, hogy Trump nem fogadja Orbánt, aztán azzal vigasztalták magukat, hogy csak a fegyvervásárlás miatt fogadja, illetve azért, hogy a szőnyeg szélére állítsa az orosz partnerség miatt. Azt is állították, hogy óriási felháborodás van a magyar miniszterelnök fogadása miatt, a sajtótájékoztatón viszont nem bombázták őt demokráciáért, fékekért és ellensúlyokért meg a CEU-ért aggódó kérdésekkel.

Jeszenszky Zsolt. Fotó: lokal.hu

Ebből viszont olyan üzenetet fogalmaztak meg, hogy levegőnek nézték Washingtonban Orbán Viktort.

Igen, félóránként változik, hogy éppen mit állítanak, Orbán szerepe is a főgonosz és a teljesen jelentéktelen között ingadozik a balliberális univerzum közléseiben. Azt viszont nem tudjuk, hogy a két vezető miről tárgyalt pontosan, ahogy azt sem, miért pont most találkoztak. Az elnöki stábban nyilván napirenden lehetett már egy ideje a találkozó azzal az emberrel, aki egy tízmilliós ország vezetőjeként Európa egyik legmeghatározóbb, legismertebb politikusa. Az ilyen találkozókat szervező külügyminisztériumban viszont még mindig rendkívül erősek az Obama–Clinton időkből ottmaradt ejtőernyősök, akik egyes esetekben konkrétan szabotálták Trumpot. Az egykori SZDSZ-nek nagyon erős vonala volt a Hillary Clinton-féle külügyhöz, így ezeknek a máig ott lévő figuráknak arra is bőven lehetett befolyásuk, hogy minél később valósuljon meg a Trump–Orbán találkozó. Valószínűleg az ő érdemük a két méltán híres politikus, a szintén az egykori SZDSZ vonalain haladó Márki-Zay Péter és Kész Zoltán külügyminisztériumba való becsempészése is, noha azt nem tudjuk, hogy osztályvezetői szintig eljutottak-e, vagy csupán egy kedélyes pogácsázás lett belőle. Igazából lehet, hogy ők kapták meg a selyemzsinórt a bénaságukért, és ezért hívták oda őket.

Márki-Zay Péter és Kész Zoltán mosolyog az amerikai külügyminisztérium épületének egyik kevésbé jelentős folyosóján.

Szándékos lehet a Trump–Orbán találkozó EP-választásokra időzítése?

Könnyen lehet, hogy csak a véletlen műve az időpont, mert az amerikai elnöknek tényleg hihetetlenül sűrű a programja, hónapokkal előre lekötött találkozókkal, szinte percre pontosan belőtt menetrenddel. Alighogy feltették a közös képeket az Instagramra, egy órával később például már egy dél-koreai küldöttség járt Trumpnál, akik egy több milliárdos befektetést eszközöltek Louisianában.

A hírek arról szólnak, hogy Trump és Orbán a kétoldalú kapcsolatok mellett az energiabiztonságról, a védelmi együttműködésről és a regionális biztonsági kérdésekről egyeztet. Ezek alighanem azt jelentik ebben a sorrendben, hogy megbeszélték a kereskedelmi kapcsolatokat, továbbá, hogy amerikai gázt és amerikai fegyvereket veszünk. A regionális biztonsági kérdések alatt mit kell értenünk?

Ez az Oroszországhoz fűződő viszonyunkat jelentheti, amiben ha voltak is amerikai kifogások, úgy tűnik, az Egyesült Államok elfogadja, és osztja, hogy Magyarország a NATO jó és hű szövetségese, aki eleget tesz a kötelezettségeinek. Nem vitás, hogy a nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk, és úgy tűnik, az USA-nak sincsenek ezzel szemben fenntartásai. Más kérdés, hogy nem vagyunk ellenségesek az oroszokkal szemben, ami azért a mindössze néhány száz kilométeres távolságot tekintve elég ésszerű.

A liberálisok bárkit képesek az oroszok bábjának kikiáltani, amennyiben nem áll be a haladó kánonba énekelni. Fotó: MTI/AP/Heikki Saukkomaa)

Eleve tudjuk a haladóktól, hogy Orbánhoz hasonlóan Trump is orosz báb, csakis velük összejátszva lehetett elnök. Miért is zavarnák…?

Így van, az orosz hackerek választották elnökké.

A sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy nagy az egyetértés a bevándorlás megállításában és a keresztény kultúra védelmében. Ezen túl mit lehet erről tárgyalni?

Kommunikációs lehetőségek rejlenek ebben, mert az amerikai alternatív médiában nem újkeletű, hogy a magyar határzárra hivatkoznak. Amikor a demokraták azzal jönnek, hogy a fal nem működik, akkor az a válasz, hogy „nézzenek Magyarországra”.

A mi szempontunkból nyilván nagy súlyú ez a találkozó, viszont azt látjuk, hogy a liberális sajtó ott is ugyanúgy szipog és panaszkodik a „nacionalista” és „autoriter” Orbán látogatásán. Ennyire fontos Magyarország?

Nem szabad beleesnünk abba a hibába, amibe a liberálisok folyton, hogy elhiszik a vágyvezérelt világképüket a valóság rovására. Még akkor se értékeljük túl a jelentőségünket, ha Magyarország a miniszterelnök politikájának köszönhetően tényleg fontosabb tényező lett, mint amire a mérete és a lélekszáma rendelné! A magyar kerítés mellett a különböző fajsúlyos keresztény szervezetek felfigyeltek például a magyar családtámogatási modellre is, igaz, ebből nincsenek fősodorbeli hírek. Az, hogy Orbán Viktor és az amerikai elnök találkozóján fontos kérdéseket vitattak meg, az nem túldimenzionálás. Trump szerint Európa bajai abból fakadnak, hogy nem azt csinálja, amit Orbán, és megdicsérte a magyar miniszterelnököt, hogy jól vezeti az országát – ezek túlmutatnak a szokásos udvariassági szófordulatokon, ezek nem üres szavak voltak, ezek tényleg Orbánnak szóltak. Az viszont, hogy az amerikai libsi sajtó sivalkodik, az nem Magyarország jelentőségének szól, annak a pszichózis fenntartása a célja. Az tartja egyben a haladó tábort, hogy napi szinten fel kell háborodni valamin morális alapon, és naponta el kell olvadniuk a hópelyheknek.

„Trump találkozik Magyarország ellentmondásos szélsőjobboldali miniszterelnökével” – hirdeti a szalagcím. (Kép forrása: cnn.com)

Tehát az, hogy az amerikai liberális hiszti kísértetiesen emlékeztet a magyarországira, az csak a véletlen műve?

Egyértelműen! Az, hogy még a szóhasználat is hasonló, az természetesen teljes mértékben a véletlen műve. És a Soros-terv sem létezik!

Hogy jelent meg a történet az amerikai sajtóban?

A fősodorbeli haladó sajtó folyamatosan a szélsőjobboldali, autoriter, nacionalista és hasonló szavakat használta, de ezen legkevésbé sem kell csodálkozni, sőt, komolyan venni sem érdemes, hogy a Fake News Network mit ír. Kommunikációs paneleket lőnek el, sokan láthatták a képeket az amerikai híradók szalagcímeiről. Ezek a panelek majdnem ugyanazok mindenhol, nekünk is ismerősek lehetnek itthon. Nincs semmiféle elköteleződése a valósághoz az amerikai fősodorbeli médiának sem…

Csak ott teljesen uralják az étert ezek a csatornák.

Igen, a televíziós felületeket uralják, leszámítva a Fox News-t, habár van egy új csatorna, az OANN (One America News Network), amely a Foxnál is konzervatívabb és határozottabban Trump-párti. A legtöbb közszájon forgó hírforrás persze baloldali és Trump-ellenes, ugyanakkor az alternatív média ott nagyon erős, és nemcsak a Breitbartra kell gondolni, hanem sok olyan portál van, amelyeknek a híre nem is jut el Magyarországig. A másik fontos felület a közösségi média, amelyet nagyon ügyesen használ fel az amerikai jobboldal a hiányzó nyilvánossága pótlására, és a techcégek most eszmélnek rá erre. Ez áll a Facebookon, Instagramon, Twitteren zajló letiltások, elhallgattatások hátterében.

Mostanáig azt hallgattuk, hogy a 2011 óta mindennap megbukó Orbánt sosem fogadja Trump, aki amúgy „nem az én elnököm” és fogalmatlan idióta, de amikor nem fogadja Orbánt, akkor mégis fontos és jófej. Most megint szegényebbek lettek egy illúzióval a haladók. Találkozhatnak valamikor a valósággal?

Sosem szabad alábecsülni az elkeseredésből fakadó kreativitást. Semmi sem akadályozza őket abban, hogy egészen elképesztő marhaságokkal próbálják elmagyarázni a kudarcokat a választóiknak és saját maguknak is.