Ejnye, ejnye, Ukrajna!

Leállították múlt héten a kőolajszállítást Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték déli ágán, amely Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát szolgálja ki – írja a G7 a Bloombergre hivatkozva. Az amerikai hírügynökség az orosz kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftyre hivatkozik, amely szerint erre azért került sor, mert a szankciók miatt nem tudta kifizetni Oroszország a tranzitdíjat. A Mol a kőolajszállítás leállítását követően azonnal egyeztetést kezdeményezett az ukránokkal és az oroszokkal is, és jelezte, hogy átvállalja a díjfizetési kötelezettséget. A kérdésben gyors megállapodás született, így a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság-kőolajvezetéken ismét zavartalanul működik a szállítás.

Ez röviden a hír. Állítólag Nyugat barátja Ukrajnának, beleértve a közép-európai országokat is. Nyilván ennek a nagy barátság okán Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket, amely még anno a megbonthatatlan, örök szovjet-magyar barátságot jelképezte, melynek tagja volt Ukrajna is. Megjegyzem, az orenburgi és bogorodcsányi több ezer kilométeres gázvezetéket magyar melósok, magyar szakemberek ezreivel építették meg. Akkor még az örök barátság jegyében a COCOM-listás termékeket 1978-tól – Krupp és az AEG legmodernebb gépei, különleges  minőségű acélcsövei, a NASA-tól megrendelt vezérlő berendezések stb. – Magyarország vette meg sok millió dollárért Nyugattól, és adta át a szovjeteknek annak fejében, hogy 2014-ig a gázt ingyen kapjuk majd. Ez nem kis kockázattal járt a magyaroknak, hiszen a Szovjetunió több százezer katonával bevonult fegyveresen a független Afganisztánba, és dúlt a háború, ahonnan néhány év múlva véres fejjel menekültek a szovjetek. Ezt csak azért írom, mert az egész nyugati világ elítélte Szovjetuniót a fegyveres beavatkozásért és megtiltotta Nyugatról a korszerű technika eladását a szovjetek számára.

Dehát mindez a múlté. A Szovjetunió összeomlott, szétesett a szocialista világrendszer (1990) és a földgázt már csak pénzért kaptuk, kapjuk, és odalett a szovjetekbe fektetett több milliárd dollárunk. Az orosz adósságállomány visszafizetésének jótéti hatását sem tudtuk kihasználni, mert a balliberális Horn-kormány és az SZDSZ-es Demszky-féle Budapest-főváros vezetése nem tartott igényt erre. (Például az ingyen ideérkező orosz metrószerelvények helyett a drága és hosszú ideig használhatatlan franciát vásároltuk meg.)

Térjünk vissza még kicsit a barátságra, a druzsbára, az 1992-ben kötött magyar-ukrán alapszerződésre, amely jóindulatunkat jelentette a szomszédos, új állam, Ukrajna felé. Számunkra viszont ez egy rossz szerződés volt, mert az ősi, magyarlakta Kárpátalja lakosságát védtelenné tettük, és a kisebbségeket lassan minden joguktól megfosztják.

Tehát a druzsba! A kitört orosz-ukrán háború óta Magyarország nemzetiségekre való tekintet nélkül eddig több mint 800 ezer Ukrajnából ideérkező menekültet fogadott be. Szállással, élelemmel, egészségügyi ellátással várjuk őket, akik hazánkban szeretnének maradni azoknak munkahelyet, gyerekeiknek óvodát, iskolát, továbbtanulást biztosítunk. Az ukrán menekülteknek a vonat- és autóbusz közlekedést ingyen biztosítja a magyar állam. Ezen túl sok százmillió forint értékben szállítunk Ukrajnába élelmiszereket, gyógyszereket, ruhákat, építőanyagokat, a mezőgazdasághoz szükséges vegyszereket, technikai felszereléseket – sorolhatnám tovább – ingyen. Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakciója. Ezért az Európai Unió semmiféle pénzügyi segítséget nem ad, sőt a nekünk járó uniós pénzeket is visszatartja. Ez Zelenszkij elvtársat és vezető társait nem hatja meg. Ők elzárják azt a gázvezetéket, aminek nagy részét mi építettük, mi finanszíroztuk és természetesen ezzel megfosztották a velük anyagilag és politikailag  szimpatizáló szlovákokat, cseheket az energiaforrástól.

Haladjunk tovább a barátság, a szolidaritás új értelmezéséről. A Nyugat és végül is Magyarország sok milliárd dollárral segíti Ukrajnát, annak ki tudja milyen harcát az oroszok ellen. Míg az ukránoknak semennyi pénz és fegyver nem elég, csak tartják a markukat, cserében még egy köszönetet sem tudnak kinyögni. Aztán halljuk, hogy a fegyverarzenáljuk nem az ukrán frontokon tűnnek fel, hanem különböző arab piacokon, avagy a milliárdok nem oda jutnak, ahol a legnagyobb szükség volna rájuk, hanem ki tudja milyen ukrán oligarcha klánoknál landolnak. Ismerjük, tudjuk, hogy 30 éve mekkora maffiavilág, korrupt élet  van ebben a térségben.

Azért nézzük tételesen, hozzávetőlegesen, hogy eddig mennyi pénzt áldozott az Európai Unió és az USA Ukrajnára. Kezdetben mindjárt 50 milliárd dollár támogatást kapott az Egyesült Államoktól. Az ukrajnai válságra 2014-től-2020-ig  11,2 milliárd euró vészhelyzeti csomagot kapott az ukrán vezetés. Aztán az Európai Unió 2,2 milliárd eurót adott az ukrán fegyveres erők támogatására. Nemrégiben 348 millió euró humanitárius segélyt kaptak az ukránok. Aztán az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításáról döntött az ukránok számára. Ki tudja még honnan csorognak százmilliárdok egy éppen jogállamnak nem mondható országnak…Az Európai Unió közben folyamatosan alsó felén szúrja magát, miután a legújabb terv szerint sok milliárd eurós hitelt vesznek fel Ukrajna megsegítésére. Öntik, csak öntik a vizet a Donba, amely nem akar kiapadni. Vajon miért, kinek éri ez meg? Még ez az értelmetlen ,,kihelyezett” háború az ukrán népnek sem hoz hozadékot, csak szenvedést és halált. Az már végképp nem számít, hogy Európa ősztől fázni fog, százezrek fagyhatnak halálra, beköszönt az energiaválság a nagy európai gazdasági válsággal karöltve, ami munkanélküliséget, inflációt jelent – és akkor még bele sem gondoltunk abba, hogy nem csupán európai, hanem akár egy világméretű fegyveres konfliktus is kibontakozhat. Kinek, kiknek az érdeke mindez?

Éljen tovább tehát a nagy barátság, a megbonthatatlan nagy druzsba, és engedjen tovább ez az enervált, korrupt globalista Nyugat ennek a Zelenszkij-féle bohóc, erőszakos, követelődző társaságnak, akik eladták a lelküket az amerikaiaknak, akiknek semmi sem drága, mindent odadobnak az értelmetlen háborúért. Ilyen helyzetben békére nem is merhetünk gondolni. 

A szigorú tények változatlanok.  Az orosz vállalat  közleménye szerint a Barátság vezeték déli ágát kezelő ukrán vállalat, az Ukrtransznafta augusztus 4-én állította le az orosz olaj továbbítását. Erre állítólag azért került sor, mert az orosz és az ukrán vállalat szerződése teljes előrefizetést irányoz elő, de az augusztusi szolgáltatásért járó, július 22-én elutalt összeget július 28-án a Transznyefty visszakapta a cég állítása szerint. Az orosz társaság hozzátette: az európai bankok nem hozhatnak önállóan döntéseket az Oroszországból induló, határokon átívelő tranzakciókkal kapcsolatban, a nemzeti hatóságoktól van szükségük engedélyre. A közlemény szerint a Transznyefty dolgozik azon, hogy alternatív megoldást dolgozzon ki az összeg elutalására.

Írásom közben jött a hír, hogy megint mi fizetünk. A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat.  Tehát továbbra is fizetünk, fizetünk, fizetünk…

Összegezve, tanulságként. Az európai szankciók, a megszorítások fabátkát sem érnek, miközben egekbe szöknek az élelmiszer- és az energiaárak. Vígan folytatódik Európa felszámolása, a jelenlegi elit leszámol az európai civilizációval. Az ukrán kormányzat hálátlan, megbízhatatlan, nem szavatartó. Nincs elképzelésük, akaratuk, hogy miként kell egy élhető, valódi jogállamot, demokráciát létrehozni. Ukrán katonák feláldozásával folyik egy sötét, eszement háború, ártatlan milliók halnak meg, válnak földönfutóvá néhány őrült víziójának és üzleti érdekeinek.

Hajrá! Csak így tovább! Viszlát kétezer év kereszténység, európaiság..!