Román szál bukkan fel az ukrán készpénz- és aranykonvoj-botrányban - egyre több a kérdés
Elvezetik a Magyarországon elfogott egyik ukrán pénzszállítót (Fotó: TEK)
A magyar hatóságok rajtaütése után, amikor az M5-öshöz vezető úton egy Oschadbank-konvojt állítottak meg – trezorjában 40 millió dollár, 35 millió euró készpénz és 9 darab, egykilós aranytömbök – újabb ország kapcsolódik a botrányhoz. Egy román pénzszállító cég munkatársainak vallomása szerint 2022 óta, a háború kitörése óta megállás nélkül áramlik a készpénz Románián keresztül Ukrajnába.
A magyar hatóságok március eleji rajtaütése után - amikor az M5-öshöz vezető úton egy Oschadbank-konvojt állítottak meg, trezorjában 40 millió dollár, 35 millió euró készpénz és 9 darab, egykilós aranytömbök – újabb ország kapcsolódik a botrányhoz. A román oknyomozó újságíró, Iosefina Pascal friss X-posztja bombaként robbant: egy román pénzszállító cég munkatársainak videós vallomása szerint 2022 óta, a háború kitörése óta megállás nélkül áramlik a készpénz Románián keresztül Ukrajnába - írja a Tűzfalcsoport friss bejegyzésében.
A videó – autókamerás felvétel, 2025 decemberéből – két sofőr beszélgetését rögzíti.
Részletezik: páncélozott járművek, Bécsből (Raiffeisen-kapcsolat) indulva, Kolozsvár–Nagybánya útvonalon az ukrán határig. Teherautóról teherautóra pakolnak, hatalmas összegek, milliárdos nagyságrendű fizikai dollár és euró.
Pascal hangsúlyozza: a beszélgetés hónapokkal megelőzte a magyar vizsgálatot, mégis illeszkedik a mintába.
Kulcsfontosságú kérdések a román szál mentén
- Mi a pontos forrás? Segély, banki tranzakció vagy más?
- Ki követi nyomon a készpénz végső sorsát a határ után?
- Miért fizikai készpénz, miért nem banki átutalás?
- Mennyi haladhatott át Románián, ha Magyarországon két hónap alatt 1,3 milliárd dollár/euró-értékű futott át?
A magyar ügyben az idén átengedett mennyiségek: 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kg arany – hivatalos közlés. A nemzetközi sajtó (AP, BBC, Reuters, Guardian) is beszámolt róla, hangsúlyozva a háborús logikát: a repülőterek lezárva, az ATM-ek feltöltésére, bérfizetésekre a készpénzigény indokolt.
De a román vallomás árnyékot vet a tranzitútvonalakra. Ha Bécs–Románia–Ukrajna útvonal évek óta működik, hasonló volumenben, akkor a magyar eset csupán a jéghegy csúcsa? Pascal rámutat: a Raiffeisen bécsi szerepe kulcsfontosságú, mégis miért kerülendő a normál banki csatorna?
A magyar kontextus és a diplomáciai hullámok
A NAV és TEK akciója után hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe, majd kiutasítottak. Közöttük magas rangú SBU-figura, Gennadiy Kuznetsov – korrupciós múlt, orosz FSB-kapcsolat gyanúja (Pascal szerint). Az ukrán külügy rablásról, túszejtésről beszélt; Budapest pénzmosást sejtet. A Raiffeisen cáfolta a gyanúsítást, de banktitokra hivatkozva nem kommentálta részletesen a szállítmányt – APA-interjúban „megszokott gyakorlatnak” nevezték a tranzitot.
A román szál most a nyomozók asztalára teszi a kérdést: ha a minta 2022 óta azonos, miért csak most robbant ki botrány? Miért pont fizikai milliárdok, ha nemzetközi segélyekről van szó?
Nyitott szálak és a következő lépés
Pascal sorolja a lyukakat: nincs nyomon követés, nincs transzparencia, nincs magyarázat a készpénzvolumenre. A román pénzszállító vallomása hitelesnek tűnik – 2025-ös dátum, konkrét útvonalak –, mégis ellenőrizetlen. Ha milliárdok áramlanak évek óta, valaki nyer vele. Valaki veszít. A román hatóságoknak és az EU-nak lenne tennivalója: eredet, cél, tranzitlog.
A botrány pörög. Egy konvoj megállítása után újabb útvonal bukkan fel. A készpénz folyik – de hová? És ki számol el vele? A kérdések szaporodnak, a válaszok késnek. Mint egy klasszikus ügy: a nyomok összefutnak, de a végső szál még mindig a sötétben van.
