Megnyesegeti a kormány a gazdatársadalomban csak zöldbáróknak csúfolt MSZP-közeli agrároligarchák birtokait. A visszavett földek egy része fiatal gazdákhoz, családi gazdaságokhoz kerül. A baloldali sajtó munkahelyek tömegeinek megszűnéséről, az agrárexport várható visszaeséséről ír. A PestiSrácok.hu utánajárt az ügynek. Kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, nincs szó rekvirálásról, csupán arról, hogy nem újítják meg az MSZP-SZDSZ-kabinet által sebtében és többnyire fillérekért kiadott, 2017-ben lejáró haszonbérleteket, hanem új pályázatot írnak ki rájuk. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) már meg is hirdette a Hód-Mezőgazda Zrt., a mezőhegyesi, és a komáromi agrárgazdaság területeit. E háromból kettő gazdaság előkelő helyen szerepelt a PestiSrácok.hu által összeállított százas listán is, amely az előző kormányzat alatt uniós agrármilliárdokhoz juttatott elitklubot tartalmazza.
HUTH GERGELY – EGRESSY KÁROLY – PestiSrácok.hu
Mi sem mutatja jobban, hogy két tűz közé került a kormány az állami földek körüli vitában, minthogy egyfelől tüntetést tartott a készülő földtörvény ellen két jobboldalinak tartott civil szervezet, a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért Mozgalom, többek között egy “Viktor tartsd be az ígéretedet” táblát mutatva az Országgyűlés épülete felé, másfelől a Népszabadság néhány hete éppen a szóban forgó ígéretek megvalósítása okán közölt háborgó cikksorozatot. “A kormány által benyújtott tervezet teljességgel elfogadhatatlan. Nagytőkés érdekcsoportoknak, külföldieknek, nagybirtokosoknak játssza át földjeinket” – állítják az Ángyán-hívő jobber civilek. “Nagy valószínűséggel tönkreteszi a Földet a gazdáknak program a Hód-Mezőgazda Zrt.-t” – írja az MSZP pártalapítványának résztulajdonában álló Népszabi. Ténykérdés: egyes, a botránykrónikákban is sokat szereplő agrárvállalkozók most kénytelenek megválni az államtól fillérekért, vagy meglehetősen méltányos áron bérelt sok ezer hektárnyi birtokaiktól. Itt van mindjárt a német érdekeltségű Hubertus Bt., amely hektáronként évi tíz forintért bérelhetett mintegy 7725 hektárnyi állami területet kilencvenkilenc évig. Az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezdeményezte a még az Antall-kormány alatt kötött szerződés felbontását, a társaság perre vitte az ügyet. Mások száz- vagy ötszáz forintos hektáronkénti áron bérelhettek állami földet, holott a piacon már nem ritka az évi nyolcvan-százezer forintos bérleti díj sem.
Dobra verik a koronagyémántokat
A PestiSrácok.hu úgy értesült, hogy a kormány földfronton a Medgyessy-kabinet idején privatizált, a gazdaszlengben koronagyémántoknak nevezett nagygazdaságokkal kezdi az igazságosztást. Az előzményekhez tartozik, hogy 1990-ben még százhuszonnégy állami gazdaság volt Magyarországon. Néhány különleges státusú, így például a Balatoni Halgazdaság vagy a Tokaj Kereskedőház állami tulajdonban maradtak, de több mint száztíz állami gazdaságot magánosítottak 1990-től 2004-ig. Az utolsó privatizációs hullám a Medgyessy-kormány időszakára esett, akkor azt mondták, hogy a maradék tízet már nem érdemes megtartani. Korábban nagy botrány kerekedett az első Orbán-kabinet által magánosított tizenkét gazdaság ügyéből is, pedig a társaságok döntő részétől a szocialista és az MDF-es kurzus idején váltak meg. A Medgyessyék által csak maradéknak nevezett hányadba ugyanakkor beletartozott a rendkívül értékes, és végül Csányi Sándor OTP-mogul ölében landoló Bóly Zrt., a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., a Szerencsi Mezőgazdasági Rt., és a Hód-Mezőgazda Zrt. Szóval az igazi kincsek.
A Kádár-kor “nagyvállalkozói”
A Hód-Mezőgazda állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését 2004 áprilisában hagyta jóvá az ÁPV Zrt. Az egyetlen pályázó a KHD INVEST Kft. által megajánlott 1,7 milliárd forintos − a pályázat meghirdetéséig háromszor átdolgozott értékbecslésen alapuló, és folyamatosan csökkenő értékeket mutató – vételár az akkori hírek, majd Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelentése szerint jóval alacsonyabb volt a gazdasági társaság tényleges értékénél. A pályázati értékelést taglaló előterjesztés szerint a vételár az átlagos értéktől mintegy 160 millió forinttal maradt el. A korábban készített értékbecslések alapján ugyanakkor a privatizációs ügyletnél akár egymilliárd forintos vagyonvesztés is felmerülhet. A nyertes pályázó által benyújtott teljes pályázati anyagot, illetve a végleges értékbecslést nem találták meg az ÁPV jogutód, az MNV Zrt. irattárában. A vevőt, a KHD-Invest Kft.-t a privatizációs pályázat meghirdetését követően alapították, mégpedig az Axiál Kft., a Lineár 2004 Kft., a Trigó-Fix Kft., a Mezőgazda-Invest Kft., valamint a Délity Bútor Zrt. tagsági részvételével. Utóbbi az OPTEN Cégtár adatai szerint bútorgyártással foglalkozik, a bajai Axiál Kft. főtevékenysége gépjárműalkatrész-, illetve gépjármű-kereskedelem, míg a Trigó-Fix Kft. elsődlegesen gabona, vetőmag, dohány és takarmány nagykereskedelmével foglalkozik. Hogy a bútorgyártás miként kapcsolódik össze mezőgazdasági tevékenységgel, azt nehéz lenne megfejteni.
Oda mennek, ahol pénzt szimatolnak
A KHD Invest Kft. tulajdonosi körébe tartozik a Harsányi Zsolt által tulajdonolt, mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó Axiál Kft. Harsányi Zsolt a pártállam kegyeltjeinek járó sajátos lehetőségeket kihasználva már nagyom fiatalon, a hatvanas évek elején kezdte a „vállalkozást”. A kilencvenes években számos üzletbe belevágott, hol magánemberként, hol pedig a később felszámolt Centroinvest Kft. nevű cégén keresztül. A Haszon Agrármagazin 2007-ben Csányi Sándor után a magyar agrárium második legerősebb emberének titulálta. A Centro-csoportba fuvarozó, építőipari, mezőgazdasági társaságok tartoztak, ezek közül jó néhányat felszámoltak. Arról a Harsányi Zsoltról van szó, aki pénzt, és bombaüzletet szimatolt a rádiótelefon-bizniszben, Kapolyi László egykori ipari miniszterrel, és Bognár Sándorral 1989-ben létrehozta a Hungária-Telecom Kft.-t. A mobiltelefon-hálózat kiépítésére az engedélyeket is megszerezték, ezt azonban 1990-ben, törvénysértésekre hivatkozva visszavonták tőlük. Harsányi Zsolt 1993-ban megnyerte a Gyöngyös–Domoszlói Állami Gazdaság szőlészeti-borászati részlegére kiírt pályázatot, ám az ültetvényeket végül a kárpótoltak kapták meg. A Hód-Mezőgazda Zrt. privatizációja miatt Lázár János, Hódmezővásárhely előző polgármestere, a Fidesz vezető politikusa és Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos két éve tett feljelentést ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás elindult, de nem találtak bűncselekményt, így az meg is szűnt.
Harsányi Zsolt és tulajdonostársa, Harsányiné. Fotó: Agroinform
106 ezer hektárt már kiírtak
Megtudtuk, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet már meg is hirdette a Hód-Mezőgazda Zrt., a mezőhegyesi, és a komáromi agrárgazdaság területeit. A Hód-Mezőgazda Zrt-től összesen 4500 hektár kerül vissza a magyar államhoz, ebből 2000 hektárt már ki is írtak haszonbérleti pályázatra. A mezőhegyesi gazdaság 3000 hektárja kerül kisgazdaságokhoz, míg a komáromi gazdaság 4000 hektárja érintett az ügyben. A hoppon maradó nagyvállalkozóknak és a földet elnyerő gazdáknak is lesz ideje eltervezni a jövőt, hiszen a földek csak 2017-ben cserélnek bérlőt, nem bontják tehát fel az élő szerződéseket.
Az értesülésünkkel kapcsolatban Szabó Csabát, a földügyekért felelős miniszteri biztost is megkerestük, aki megerősítette az információinkat. Szabó Csaba kijelentette, már mintegy 106 ezer hektárnyi olyan területet írt ki az NFA pályázatra, szinte kivétel nélkül nagygazdaságok, “zöldbárók” bérleteiről van szó.
Harsányiék a Gyurcsány-Bajnai-Gráf trió lieblingjei között
Tavaly nyáron nagy érdeklődést váltott ki a PestiSrácok.hu agrármilliárdosokról szóló oknyomozó cikke. “Csányi Sándor érdekeltségei révén nemcsak a 100 leggazdagabb, de a 100 legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozó listáját is vezeti. Legelábbis a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 2007-2010. I. félév közötti uniós agrártámogatások adatai ezt mutatják. A források kiosztásának gyakorlata egy elitklubot alakított ki, ugyanis az 1600 milliárd forint 66 százalékát a pályázók 5 százaléka vihette el. De olyan pályázók is nyertek milliárdokat, amelyek árbevétele egy sarki trafikéét sem éri el.” – írtuk akkor. Az uniós fejlesztési pénzekkel kitömött elittagok sorában a listát vezető Csányi-cégeket szorosan követte a Hód-Mezőgazda Zrt. Harsányiék 1,55 milliárd forint fejlesztési pénzt tehettek zsebre a Gyurcsány-Bajnai-Gráf érában, miközben hasonló volumenű agrárcégeknek egy peták sem jutott. A mostani igazságosztásba bevont mezőhegyesi gazdaság tulajdonosai a PS adatai szerint 1,16 milliárdot kaszáltak ugyanebből a kasszából. A Népszabadság (igaz más éllel) de leírta, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. a privatizáció óta összesen hatmilliárd forint állami támogatást szerzett meg, ebből 3,2 milliárd volt a területalapú támogatás.
Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője korábban úgy nyilatkozott: a helyiek arcul csapása volt a privatizáció, azon a hódmezővásárhelyiek buktak. Ismertette, a privatizáció óta a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél több száz embernek szűnt meg a munkahelye, és felszámolták az egyébként ötezer hektáron gazdálkodó Hód-Mezőgazda Zrt. ménesét is.
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a PS kérdésére kijelentette, 3500 hektárnyi állami szántót, és 1000 hektárnyi legelőt béreltek az államtól, de most az egészet elveszik a társaságtól, és szétosztják helyi gazdálkodók között. „Hektáronként 118 ezer forint volt az adóterhelésünk, kétlem, hogy a most lehetőséghez jutó kistermelőknek is ennyi lesz, vagyis szerintem rosszabbul jár az állam” – érvelt Antal Gábor.
Egy névtelenséget kérő helyi családi gazdálkodó a PestiSrácok.hu-nak ugyanakkor úgy fogalmazott, „tetszettek volna nem luxusautókkal járni, és óriási haszonra szert tenni, akkor más lenne a helyzet”. Szerinte több tucat család jut lehetőséghez azáltal, hogy a kormány a kicsiket hozza helyzetbe, és elveszi a zöldbárók területeit, akik növelhették volna a foglalkoztatottságot, visszaforgathatták volna a hasznot az agráriumba, de nem ezt tették, hanem óriási vagyonokra tettek szert.
Privatizációra gründolt vevők
A komáromi gazdaság privatizációjánál a Kemenesalja Kft. lett a nyertes pályázó 2004-ben, a vételárat 201 millió forintban határozta meg az ügylet. A vevő természetesen méltányosnak találta az árat, és elfogadta azt. Az árajánlat messze elmaradt a tényleges vagyonértéktől. A Kemenesalja Kft. 2004 októberének végén, tehát a meghívásos tárgyalási eljárásról szóló döntés meghozatala előtt alig egy hónappal alakult. A privatizációra gründolt vásárló társaság tulajdonosai között volt Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatóságának egykori MDF-es delegáltja és az Antall-kormány földművelésügyi tárcájának volt államtitkára, valamint a „zöldbáróként” ismert Raschka Zsolt, aki 2009-től ügyvezetője is volt a kft-nek. A cégjegyzék áttekintése alapján megállapítható, hogy mind Raschka Zsolt, mind Raskó György közismert agrárvállalkozó, akiknek számos hazai gazdasági társaságban van, volt érdekeltsége. Így például a SáGa Foods Zrt-ben, a Royal Tokaji Borászati Zrt-ben, a Ceres Sütőipari Zrt-ben, a Csopak Holding Vagyonkezelő Zrt-ben, a Banco Popolare Hungary Bank Zrt-ben, a DUPLUM Kft-ben, a RAGALLI Kft-ben, a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft-ben, a Kemenesmagasi Agrár Zrt-ben, és a Gorzsai Mg. Zrt-ben.
A piaci ár ötöde, harmada
Érdekesség, hogy a baloldali sajtó egy emberként védi a Hód-Mezőgazda Zrt-t, és felháborítónak tartja, hogy mások gazdálkodhatnak majd az általuk használt állami területeken. Göbl Vilmos, a hódmezővásárhelyi önkormányzat szóvivője a Népszabadság kérdésére nyomatékosította, állami területekről van szó, és a nagygazdaságok, a nagygazdaságokat óvó baloldaliak összetévesztik a tulajdonviszonyokat. Az állami területek ugyanis az államot illetik meg, és nem a bérlőt. „Az új pályázaton természetesen a Hód-Mezőgazda Zrt. is elindulhat, ha pedig nem nyer, akkor magánemberektől, gazdáktól is bérelhet magának területet, ahogy mások is teszik. Hol van az leírva, hogy a város körüli területeknek nem a helyiek érdekeit kell szolgálniuk, hanem egyetlen társaságét?” – tette fel a kérdést Göbl Vilmos.
Mint ahogy írtuk, egyáltalán nem volt ritka, hogy egy-egy zöldbáró, vagy haveri cég alacsony bérleti díjért jutott hozzá állami termőföldekhez. Utánajártunk, hogy például a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. 2011-ben ötezer hektárnyi, 80977,84 aranykorona értékű termőföldért 72,8 millió forint haszonbért fizetett. Ez 900 forint/aranykorona összegnek felel meg, ami a piaci ár ötöde, harmada. Igaz, a Hód-Mezőgazda Zrt. esetében ennél magasabb a bérleti díj, Antal Gábor vezérigazgató arról tájékoztatta a PS-t, hogy mindig megfizették az NFA által kért összeget, most az alap átlagos földbérleti díjának megfelelő összeget fizetnek.
Külföldi civilek is kiszúrták az aránytalanságokat
Egy nonprofit projekt, a farmsubsidy.org összeállításából is kiderül, hogy valami bűzlött az előző kormányzati ciklusokban osztogatott agrárpénzek körül. Az oknyomozó újságírók által alapított honlap szerint hiába gondolják az európai adófizetők, hogy az agrártámogatások a kis gazdaságokat támogatják és virágozzák fel, a pénzek többsége a nagy gazdaságoknál, a milliomos földbirtokosoknál jelenik meg. A formsubsidy összeállításából kiderült, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. a Magyarországra érkező uniós támogatások közül az ötödik leginkább támogatott társaság. Az első a Csányi-féle Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.
2900 kiváltságosból 7100 földhasználó
Az NFA-t is megkerestük a birtokpolitikai irányelvek eredményeivel kapcsolatban, és megtudtuk, 2010. szeptember 1. előtt 2900 fő volt az állami földet használók száma, jelenleg pedig 7100 fő. A haszonbérleti szerződések száma 3700 volt a kormányváltás előtt, most pedig 5400-ra rúg, így ezerhétszáz új haszonbérleti szerződést kötöttek három év alatt. „Az NFA által örökölt, rendezetlen nyilvántartás alapján 2010. szeptemberében egy haszonbérlő átlagosan kilencven hektár állami földdel bírt, míg most az egy főre vetített átlagos területnagyság huszonnyolc hektár haszonbérlőnként” – tájékoztatott az NFA.
Csányi Sándor, a legfőbb agrármogul. A leggazdagabb kapta a legtöbb támogatást.
Az NFA az állami földek hasznosításának 2010. szeptember 1-je előtti állapotához képest növelte a haszonbérbe adott területeinek, valamint földhasználóinak számát, így többen gazdálkodnak több állami területen. Azon kérdésünkre, hogy az új haszonbérlők hány százaléka jogi személy, vagy szervezet, az NFA-tól azt a választ kaptuk, hogy tizenhat százalék az ő részarányuk, ők az összes terület 24 százalékát nyerték meg pályázaton. A többi nyertes haszonbérlő 83 százaléka azonban természetes személy, azaz fiatal gazdák, családi gazdálkodók mezőgazdasági egyén vállalkozók, vagy őstermelők.
Felmerül a kérdés, mit is jelent pontosan az, hogy 2017. március 31-én lejáró haszonbérleti szerződésekről van szó. Miért írják ki már most az új pályázatot, és 2017. március végéig ki gazdálkodhat majd a területen? Az NFA leszögezte, természetesen azokat a jelenlegi bérlő használhatja a határidőig. A cél ugyanis az, hogy ne akkor kezdődjön a pályáztatás, miután lejárt a szerződés, hiszen senkinek sem jó, ha kiesik egy időszak, másrészt ez esetben nem kell köztes megoldásokat alkalmazni.
Úgy tűnik, a mostani birtokrendezés első sorban a szocialista érdekkörökhöz köthető “zöldbárókat” érinti, ők azok, akik föld nélkül maradnak, de mint a fentiekből kiderült, tömött zsebbel vonulhatnak le a területekről. Azt pontosan nem tudni, hogy mi lesz a PestiSrácok.hu oknyomozó cikkeiben „argárcsászároknak” keresztelt második generációs nagybirtokosok állami földjeivel, például a Csányi Sándor OTP-vezér és Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó hatalmas állami területekkel, és információink szerint az első Orbán-kormány idején, 2002-ben privatizált tizenkét gazdaságot sem érinti majd a földvisszavétel.
(Vezető képünkön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kacsasültet eszik Nagybaracskán. Gyurcsány döntötte a közpénzt az MSZP-közeli agrármoguloknak, Gráf előbb Csányival szétprivatizálta magát Bólyon, majd beült a bársonyszékbe. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS