Az év elején lelassult a bérkiáramlás üteme, csökkentek a bónuszok és a reálbérek emelkedését a magas infláció is fékezte. A koronavírus-járvány hatása csak később jelenik meg, és kiszámíthatatlan, hogy a számtalan tényező milyen arányban érezteti majd hatását – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a csütörtökön megjelent bérstatisztikai adatokat kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint februárban a bruttó átlagkereset 377 300 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első két hónapjában 9,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,7 százalékos. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 10,0 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben. A reálkereset 4,5 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,5 százalékos növekedése mellett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte: a korábbi években jellemző tempós reálbéremelkedés nagyon lelassult az idén. A koronavírus-járvány hatásai nehezen számszerűsíthetőek, de a reálbéreket két egymással teljesen ellentétes hatás alakítja majd. Az átlagbérek növekedése elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető, valamint a korábbi hónapokra jellemző munkaerőhiány is feljebb húzta a béreket. A most megjelent adatokban még nem látszik a koronavírus-járvány negatív hatása, de a márciusi, áprilisi adatokban már benne lesz.
A járvány miatt a munkanélküliség növekedésére lehet számítani, így megszűnik a korábbi időszakban látott munkaerőpiaci túlkereslet, ez pedig visszafoghatja a bérdinamikát. A másik oldalról minimálbér-emelés viszont a statisztikában tompítani fogja a negatív hatást.
A szakember azt is elmondta, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban felgyorsuló infláció megjelent a friss adatokban. A reálbérek az év első két hónapjában ugyanis mindössze 4,5 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt időszakban ennél jóval jelentősebb volt az emelkedés: a 2016 óta eltelt években 7,4-10,3 százalékkal nőttek a reálbérek. Németh Dávid szerint a következő időszakban a reálbérindexet két egymással teljesen ellentétes hatás alakítja. Az infláció ugyanis jelentősen lassulhat, a januári 4,7 százalékos csúcsról akár 2 százalékponttal csökkenhet – ez a reálbérmutatót felfelé tolja. Ugyanakkor a bérdinamika várható lassulása lefelé húzza a reálbérindexet.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: a bérek növekedése februárban még stabil volt, bár az előző években megszokott kétszámjegyű ütemnél a várakozásoknak megfelelően némileg lassabb. Míg januárban még a közszférában emelkedtek jobban a keresetek, addig februárban már ismét a vállalkozásoknál volt erőteljesebb a dinamika.
A következő hónapok bérstatisztikáinak alakulása megjósolhatatlan: egyszerre kell számolni a bónuszok, pótlékok csökkenésével, ami mérsékli az átlagbért, másrészt pedig az is látható, hogy a munkaerőpiacról elsősorban a rosszabbul kereső, alacsonyabb végzettségű munkavállalók szorulnak ki, illetve sok esetben az átlagosnál alacsonyabb bért fizető ágazatok (pl. turizmus) lehetetlenülnek el, ami az összetételhatás miatt az átlagbért felfelé módosítja, de a bértömeget nem növeli.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérnövekedés februári üteme szinte megegyezik a januári adattal. Legutóbb 2016 harmadik negyedévében volt arra példa, hogy két egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradt a keresetek emelkedése. A korábban megszokottnál lassabb bérkiáramlás egyik oka a bónuszok és egyszeri juttatások elmaradása, sőt csökkenése volt. Mindazonáltal a KSH közleménye felhívja arra a figyelmet, hogy a februári adatokban a koronavírus-járvány hatása még nem érződött. A márciusi adatokban várhatóan már megjelenik a hatást, de egyelőre nehéz megjósolni még a bérnövekedés változásának irányát is, hiszen nem lehet tudni, hogy az állásukat vesztettek zöme melyik bérkategóriából került ki.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője egyebek mellett úgy látja, hogy a képzett munkaerő hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a bérek februárban, illetve azért, mert ebben a hónapban még nem jelentkeztek a vírus miatti leállásból eredő zavarok. A világgazdasági dekonjunktúra már az év első két hónapjában is láthatóan éreztette hatását.
A munkaerőkínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak kicsi az esélye, mivel a közszférában jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban jelentős béremelési megállapodásokat kötöttek, amelyeket túlnyomó többségben végre is hajtanak. A következő időszakban a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedéséből az új belépők esetében gyengülő alkupozíciók, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a kérdéses ideig csökkentett bérrel szabadságra küldött munkavállalói tömeg együttes hatása fogja meghatározni. Egyelőre még kérdéses, hogy a hatások közül melyek lesznek túlerőben az idei évben.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS