Élénkítheti a jelzálog-hitelpiacot a CSOK

A CSOK élénkítheti a gazdaságot, bizonyos feltételekkel. A gazdaság élénkítése szempontjából ugyanakkor elengedhetetlen lenne, hogy a pénzintézetek részéről ismét felélénküljön a hitelezési kedv a kisvállalkozások és a lakossági szegmens területén. E hitelezési terület kiemelt fontosságát az MNB is hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezzel egyidejűleg a nagy vállalati szférában kellő mennyiségű forrás áll rendelkezésre a beruházások finanszírozásához.

A pénzügyi válságból való végleges kilábalást egyelőre nagymértékben gátolja, hogy a kisvállalkozói és lakossági hitelpiac nem teljesít megfelelő szinten. Ahogy a CSOK-ról egyre több részlet került napvilágra, az is kirajzolódik, hogy ez a program egyre jelentős hatással lehet a lakossági és hitelpiacra egyaránt. Kecskés Andrást, a PTE egyetemi docensét kérdeztük meg a témával kapcsolatban.

Milyen összefüggés áll fenn a CSOK és a gazdaság növekedése között?

A gazdasági növekedésben a lakosság kiadásai egyre nagyobb szerepet töltenek be. Példaként megemlíthetjük, hogy az Egyesült Államok gazdaságában a lakosság fogyasztása és beruházásai a GDP 75 %-át teszik ki. Magyarországon természetesen jóval kisebb ez az arány. Azonban a lakosság fogyasztásának és a beruházásainak hazánkban is kétségkívül jelentős, – mérhető – hatása van a gazdaságra. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy napjainkban a gazdasági növekedés motorja Magyarországon az EU támogatásokból megvalósuló beruházások rendszere. Viszont ezeknek a beruházásoknak a pénzügyi forrási várhatóan már csak 2018-19-ig lesznek hozzáférhetőek. Ezért is szükséges a “közszférán” kívül foglalkoztató kisvállalkozások növekedését segíteni. Másrészt a hosszú távú lakossági beruházásokat is erősíteni kell, aminek fogyasztás élénkítő hatása lehet.

Hogy vesz ebben a folyamatban részt a CSOK?

A CSOK a jelenlegi formájában az új lakások építését ösztönzi. Kiragadott szempontnak tűnhet, de mégis, a lakásállomány minőségi állagának megóvásához évi ötvenezer új lakásra volna szükség. Ennél jóval kevesebb – ennek körülbelül egy tizede – valósult meg a válság kezdete óta eltelt években. Ezt a folyamatot szándékozik a CSOK felgyorsítani azzal, hogy bár olcsó és így a bankok számára kevésbé vonzó, de stabil hitelkeresletet indít el. A bankokat ugyanakkor az MNB éppen a devizahiteles válság tanulságai miatt hosszú távú források gyűjtésére készteti. Ennek eszköze a jelzálogkötvény, ami vonzó megtakarítási forma lehet a lakosságnak és erősíti lakáshitel-piacot is. Ezek a folyamatok bátoríthatják a lakáshitel-piac beindulását és növelhetik a lakosság megfogyatkozott bizalmát a hitelfelvétel tekintetében.

Számíthatunk arra, hogy hosszú távon ez lesz a gazdasági növekedés alapja?

Ez önmagában még kevés lenne. Ugyanakkor a tovagyűrűző hatásaival együtt már mérhető hatást fejthet ki a CSOK a gazdaság növekedésére. Az új lakások építése ugyanis az építőipar fellendülése mellett a tartós fogyasztási cikkek iránti keresletre is jó hatással van, hiszen a lakásokat be is kell rendezni. Emellett az ingatlan erős hitelfedezetként szolgálhat a magánszférában. A CSOK hatása várhatóan a használt lakáspiacra is pozitív lehet, hiszen az új lakást vásárlók egy része eladja a lakását azoknak, akik nem tudnak új lakást venni, mégis nagyobb lakásba költöznének, vagy első ingatlanjukat vásárolnák meg. Ezzel az ingatlanpiac további növekedést könyvelhet el, elsősorban vidéki nagyvárosokban és megyeszékhelyeken. Ez segítheti a mobilitást is, ami a munkahelyek teremtésével és betöltésével növelheti a fogyasztási keresletet. E gazdasági növekedés hatása szerencsés esetben a reálgazdaság területén is érezhetőbbé válhatna. Másrészt, az MNB kisvállalkozóknak szánt alacsony kamatozású támogatott hitelei a kisvállalkozók növekedését támogatja, akik ezt a növekedést már a plusz forrásokkal ki is tudják használni.

Eszerint a CSOK a magyar gazdaság jövőbeni fejlődőképességének záloga?

Azért ez így nem felel meg a valóságnak. Hangsúlyozni kell, hogy a programnak vannak kockázatai is. Ezek közül a legfontosabb, hogy valóban széles körben sikerül-e elérni a lakosságot, hogy a ténylegesen kifejthesse a hatását a gazdaságban. A három gyermek vállalása és az új lakásra korlátozott egyszeri támogatás és kedvezményes hitel ugyanis széles körű érdeklődést váltott ki, de kevés ténylegesen benyújtott CSOK igényt eredményezett eddig. A nehézséget a kihívások összetett jellege jelenti: azzal egyidejűleg kell tovább szélesíteni az igénybe vevők körét, hogy közben fokozott alapossággal kell meggyőződni arról, hogy valóban megalapozott-e a támogatási igénye. Éppen ezért jelentene fokozott kockázatot a hozzáférés feltételeinek lazítása, így ugyanis egyfajta szociális programmá alakulna a CSOK, és növekedne a bankok oldalán jelentkező kockázat is. Az érintett pénzintézetek között egyre több állami tulajdonban lévő bankot nevesíthetünk, ami a gazdaság egészére is fokozott kockázatot vetíthet. Vigyázni kell, hogy ezek a hatások a nemzetközi gazdasági folyamatok lelassulása esetén se csapjanak át a 2008-as devizahitel-válsághoz hasonló jelenségbe. A biztonság záloga tehát ebben az esetben is a reálgazdasági és a pénzügyi növekedés összhangja. Úgy tűnik éppen ezt az összefüggést ismerte fel az MNB is az alacsony kamatszint meghatározásával és a jelzálog alapú kötvények kibocsátásának ösztönzésével.