Pesti Srácok

Elérheti jövőre a 200 ezer forintot az átlagnyugdíj

Elérheti jövőre a 200 ezer forintot az átlagnyugdíj

Mától érkezik a nyugdíjprémium és a nyugdíjkorrekció, ami mintegy kétmillió nyugdíjasnak nyújt érdemi segítséget a rohanó infláció közepette. A két járandóság közül az utóbbi az igazán lényeges, a mostani emeléssel együtt a nyugdíjak összege az év eleje óta már 14 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj mértéke is tovább nő, a jelenlegi 172 ezer forintról 179 ezer forintra – olvasható a VG.hu cikkében.

Az igazán érdekes kérdés a jövő évi inflációs várakozás, amely meghatározza a nyugdíjak további sorsát. Bár továbbra sem tudni, hogy decemberben mit ír bele a jövő évi költségvetési törvény módosításába a kormány, azaz pontosan mekkora inflációval tervez, ám ha a legoptimistább becsléssel számolunk, amely szerint 13 százalékos lehetett 2022-ben az éves infláció, akkor az ezzel párhuzamosan meghatározott 13 százalékos nyugdíjemeléssel januártól 200 ezer forintra nőhet az átlagnyugdíj mértéke Magyarországon – írja a Világgazdaság. A legtöbb szakértő szerint azonban ennél jóval nagyobb lehet az éves infláció mértéke.

Az átlagnyugdíj az év eleje óta folyamatosan emelkedett, tavaly decemberben még 156 ezer forint volt: a januári 5 százalékos emelést júliusban egy 3,9 százalékos, majd most novemberben egy 4,5 százalékos követte, és egy év alatt összesen 23 ezer forinttal nőtt az átlagos havi járandóság.

Farkas András nyugdíjszakértő a VG érdeklődésére megerősítette, hogy szerinte is elérhető a 200 ezer forintos határ, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban 13 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemről beszélt, tehát ennyivel mindenképpen emelni kellene a nyugdíjakat 2023-ban. Főleg azért is, mert az infláció a nyugdíjasokat sem kíméli: a nyugdíjas infláció októberben 23,6 százalék volt, ami Farkas András szerint sosem volt még ilyen magas, ráadásul ez meghaladja az alapinfláció 21,1 százalékos növekedését. Bár a januártól októberig számolt drágulási ütem kisebb, 13 százalékos volt, tehát az idei 14 százalékos emelés tulajdonképpen fedezi az inflációt, a nyugdíjasok azonban nem ezt látják, sokkal inkább a 40 százalékos élelmiszer-inflációval és a 67 százalékos rezsidrágulással szembesülnek, tehát ahhoz képest az emelés a nyugdíjasok szerint nagyon kevés.

– mondta a jelenlegi helyzetről a szakember, aki szerint ez egy békeidőkre kitalált megoldás, ilyen rendkívüli helyzetben nem működik. Ettől függetlenül elismerte, hogy a nyugdíjak emelése iszonyatosan sokba kerül az államkasszának, csak a mostani, 4,5 százalékos novemberi emelés 217 milliárd forint; ehhez hozzá kell még adni a 24,5 milliárdos prémiumot, tehát egészében majdnem 250 milliárdot kell kifizetni a költségvetésből egyetlen hónap alatt a nyugdíjakra. Nem kis tételről van szó, ugyanis minden 1 százalékos növekedésnek 40 milliárd forint a pluszkiadása. Ha jövőre valóban 13 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, akkor az 520 milliárd forinttal többe kerülne a költségvetésnek, mint az idén.

Farkas András arról is beszélt, hogy a svájci indexálást nem bírná ki a költségvetés, ugyanis az 50 százalékban az inflációhoz, 50 százalékban pedig a nettó nemzetgazdasági kereset növekedéséhez igazodik, és ha magas bármelyik érték, akkor azt szerinte iszonyú nehéz kigazdálkodnia a büdzsének. De ezzel együtt szerinte valamilyen módon be kell építeni a keresetek növekedését, mert egyébként nagyon gyorsan leszakadnak a nyugdíjak az aktív keresők vásárlóerejétől. Szóba jöhetne a vegyes indexálás, amelyről pedig úgy vélekedett, hogy azzal még a mostaninál is rosszabbul járnának a nyugdíjasok. Hangsúlyozta, hogy nem is itt van a fő probléma, hanem hogy egységes százalékos mértékben van megadva az emelés: minden nyugdíjasnak 4,5 százalékos emelés jár, függetlenül attól, hogy 50 ezer forintot vagy 500 ezer forintot kap. Szintén gondot okoznak azok a valorizációs szorzók, amelyek mindig követték a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, és mivel ez az utóbbi években felgyorsult, ezért minél később állapították meg valakinek a nyugdíját, az annál jobban járt; ugyanakkor azonos életpálya után felével kisebb nyugdíjat is kaphatott az, akinek tíz évvel ezelőtt állapították meg a nyugdíját. Ezért a szakértő szerint a valorizációs szorzóknál is korrekcióra lenne szükség.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)