Pesti Srácok

Életet vihet a sivatagba – A BloomAir magyar szabadalma a precíziós talajművelés jövője

Életet vihet a sivatagba – A BloomAir magyar szabadalma a precíziós talajművelés jövője

Hogyan oldhatja egy magyar szabadalmú mezőgazdasági gép a klímaszorongást? A BloomAir innovációja nyomán még Bige Lászlónak sem lennének kiszolgáltatva a magyar gazdák. Viccet és aktuálpolitikát félretéve, itt egy magyar találmány, amely még a laikusok számára is könnyen érthető módon reformálhatja meg a mezőgazdaságot, hogy a jövőben ne a talaj kizsigerelése, hanem az értő gondoskodás révén jusson élelem az asztalunkra.

Sokat hallani a klímaszorongásnak nevezett létező pszichológiai jelenségről, amelyet a tehetetlenség érzése okoz a klímaváltozás várható hatásai miatt aggódó emberekben. Vannak viszont válaszok, és vannak magyar válaszok is arra, hogyan alkalmazkodjunk az éghajlat megváltozásához – ezekből bőséggel akadt a Hungexpón rendezett klímaexpón. Persze a balliberális sajtó még idejében gondoskodott arról, hogy eltántorítsák olvasóikat bármilyen pozitív tapasztalat megszerzésének lehetőségétől, mondván, ahogyan a glasgow-i klímacsúcsra is üres kézzel érkezett hazánk, úgy a klímaexpó is csak merő szemfényvesztés. Ezért is szeretném felhívni egy elképesztően ígéretes magyar innovációra, amely biztosan a jövő klímabarát – magyar – mezőgazdaságának egyik oszlopa lesz. Feltéve, hogy odafigyelünk rá.

A BloomAir működése egy szemléltető ábrán. Forrás: GreenAir

A precíziós talajművelés

PestiSracok facebook image

A kiállításon a meglehetősen sematikus modell alapján valamiféle földalatti permetezőgépnek tűnt a BloomAir elnevezésű, magyar szabadalommal rendelkező gépegyüttes, de mint a helyszínen megtudtam, ennél jóval többről van szó. A tíz baros nyomással működő gép egy úgynevezett tüske segítségével körülbelül egy méter mélyen a földbe hatolva két-háromszáz liter levegőt présel a talajba, fellazítva annak szerkezetét, helyreállítva az ideális levegő-nedvesség arányt. Hogy első körben miért is fontos a talaj fellazítása, levegővel való dúsítása, elég csak azokra a csenevész fákra gondolni a bevásárlóközpontok parkolóiban, amelyek évek múlásával sem képesek megnőni. Ennek oka, hogy a fák körüli talaj a leaszfaltozásnak és a folyamatos terhelésnek köszönhetően szinte betonkeménységűre tömörödik, a fák pedig esélytelenül próbálnak gyökereikkel utat találni a mélyebb, távolabbi rétegekbe. Márpedig minden fának csak akkora a lombozata, amekkorára a gyökérzete szétterjedni képes.

Bevetésen a BloomAir. Forrás: GreenAir

A gép ezen felül nemcsak levegőt, de folyékony halmazállapotú anyagokat is képes célzottan a talajba juttatni, és itt a célzottság a lényeg. Főleg műtrágyázás esetén igaz az, hogy a kiszórt anyag jelentős része egyrészt a levegőbe kerül, másrészt ahelyett, hogy a gyökerekig lejutna, egyszerűen lemosódik, rosszabb esetben éppen a természetes vizeinkbe. A gép ezzel szemben épp a gyökerekhez juttatja a tápanyagot, a fejlesztők elmondása szerint ezért elégséges harmadannyi műtrágyát használni, vagy nagyobb hozamot lehet elérni. Érzékletes példa, hogy míg a hagyományos módon kihelyezett sertés-hígtrágyától csak a gaz nő nagyobbra, a gép segítségével szőlő esetében ötven százalékos termésnövekedést sikerült elérni. A technológia jelen állás szerint gyümölcsösökben, szőlőben, bogyósgyümölcs-ültetvényeken alkalmazható, de a következő lépés a szántóföldi alkalmazás lesz.

Mélyszántás helyett

Egyre gyakrabban hallani, hogy a mélyszántás milyen mértékben teszi tönkre a talajt. A modern mezőgazdaság abban az ördögi körben vergődik, hogy a talajművelés mai formái miatt etetni kell a talajt, műtrágyával, ellenkező esetben elmarad a nagy hozam, a földet azonban ezzel teljesen kilúgozzuk, kizsigereljük. Azt már az Európai Unió is felismerte, hogy a szórt műtrágyázás nem működik, ezért is ösztönöznék a környezeti terhelés csökkentését, ilyen technológiák azonban nincsenek a piacon. A magyar szabadalom révén a műtrágya azonnal a talajba kerül, fellazítja a gyökérzónát és eltelíti tápanyaggal. Felesleges műtrágya így sem a levegőbe, sem a vizekbe nem jut.

Főképp a szőlőben, gyümölcsösökben lehet hatékony az új technológia. Forrás: GreenAir

A sivatagban is beválna

A fejlesztők arra is felhívták a figyelmet, miért is sikertelen az Afrikában már hét éve elindított Great Green Wall nevű projekt, amelynek lényege az lenne, hogy a sivatag vándorlását egy erdősávval megállítsák. Miközben a tervek szerint a zöld fal már 2030-ra elkészül, a valóságban az elültetett fák nyolcvan százaléka kipusztul az első évben a talaj rossz minősége miatt. A magyar fejlesztés erre is megoldást tudna nyújtani, hiszen képes lenne visszaállítani a talaj tápanyagtartalmát és megfelelő porózusságát.

Ami mára egyre biztosabb, hogy nem lehet a jövőben egyre erőszakosabb technológiákkal az utolsó cseppet is kifacsarni a földből, hanem meg kell fordítani a talaj kizsigerelésének folyamatát, a BloomAir pedig pont ezt a lehetőséget kínálja, harmadannyi anyagszükséglettel és környezetiterhelés-mentesen. Nyilván, ez a beszámoló tájékoztató jellegű, de akik részletesebben érdeklődnek a technológia iránt, az alábbi honlapon többet is megtudhatnak a GreenAir széleskörű alkalmazhatóságáról.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.