Klímahiszti helyett a valóság: Magyarország konkrét tervekkel, futó projektekkel érkezett a klímacsúcsra, pont nem "üres kézzel"
A vasárnap kezdődött glasgow-i klímacsúcs kapcsán Szél Bernadett adta meg az alaphangot a hazai közbeszédben, azt állítván: Áder János köztársasági elnök "üres kézzel érkezett" a csúcstalálkozóra. Sajnálatos, hogy a pártnélküli képviselőasszony Facebook-posztja jobban befolyásolja a klímavészhelyzetre kondícionált közvéleményt, mint a tények. Ezek ugyanis azt mutatják, hogy a párizsi klímacsúcs nyomán törvénybe is iktatott 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez számtalan futó projekt segíti már most is hazánkat. Azaz, az eddigi felszólalások alapján kijelenthetjük: kevés olyan ország akadt, amelyek olyan konkrét lépésekről tudott volna beszámolni, mint éppen Magyarország...
Üres kézzel ment Áder János a glasgow-i klímacsúcsra – hazudta szokásos hisztérikus-kárörvendő stílusában Szél Bernadett. Az LMP gerincét megroppantó egykori LMP-s képviselőnő egy jól felépített kommunikációs hadjáratot folytat, amelynek alapvetése, hogy a kormány nem foglalkozik a klímaváltozás kihívásaival, csakis ő; ezzel párhuzamosan Áder Jánost, a problémakezelés hazai élharcosát tesze-tosza "bajszos szarnak" állítja be. A kamupropaganda legfontosabb eleme pedig, hogy miközben hisztérizálja a közvéleményt, elhallgatja a kormány konkrét lépéseit a klímaszorongástól küzdő hívei elől.
A párizsi klímacsúcs vállalásai is messzire tolódtak
Áder János azonban NEM ment üres kézzel a glasgow-i klímacsúcsra, sőt! Érdemes elöljáróban is felidézni a hat évvel ezelőtti párizsi klímacsúcsot, amely megalapozni volt hivatott a világ klímaváltozás elleni küzdelmének forgatókönyvét. A párizsi egyezmény – amely nem kötelező érvényű, azaz az egyes országok saját vállalásokat fogalmaztak meg saját ütemtervvel – összességében azt tűzte ki célul, hogy a globális felmelegedés mértéke 1,5 fok körül maradjon. Az akkori vállalásokból azonban már látszott, hogy a 2 fok lesz a reálisabb, bár nagyobb környezeti károkkal járó cél. A klímacsúcson azt is megfogalmazták, hogy az országok ötévente összegyűlnek, és felülvizsgálják az egyéni vállalásokat az aktuális kibocsátási tendenciák tükrében; ennek jött el idén az ideje, a koronavírus-járvány miatt egy éves csúszással.
A fő szennyezők sunnyognak
A glasgow-i csúcs nem indult reményteljes eredményekkel, hiszen az elmúlt hat év alatt a világ országainak széndioxid-kibocsátása nemhogy csökkent volna, de emelkedett, dacára a párizsi csúcson tett vállalásoknak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a világ távol került még a kisebbik rosszat jelentő 2 fokos hőmérséklet-emelkedéstől is. A vasárnap induló és két hétig tartó klímacsúcs előtt tehát már tudni lehetett, hogy a tagországok által vállalt kibocsátás-csökkentési számok sem elegendőek; ambiciózusabb klímacélok szükségesek, hiszen az eddigi vállalásokat sem tartották be.
Szintén rossz ómennek volt tekinthető, hogy a glasgow-i klímacsúcsot megelőző, római G20-találkozón nem merültek fel a klímaválság kezelésének kérdései, holott az említett 20 ország felelős az összkibocsátás mintegy 80 százalékáért, indokolt lett volna tehát, hogy a klímacsúcsra a fő szennyező országok már konkrét megállapodással érkezzenek. Ehelyett a világ sajnálattal tapasztalhatta, hogy a fő szennyezők közül Kína, Oroszország, Brazília és Törökország sem tette tiszteletét a klímacsúcson.
Magyarországnak konkrét tervei, futó projektjei vannak...
A hazai baloldal természetesen idehaza is azon rugózott, hogy Magyarország részéről a csúcstalálkozón miért nem jelent meg a miniszterelnök – mintha egy köztársasági elnök személye nem lenne elég jelentős diplomáciailag, pláne, ha Áder Jánosról van szó, aki Szél Bernadett szerint kvázi nem is létezik, de ha létezik is, úgysem üres kézzel érkezett a csúcsra.
Holott, mint Áder János vasárnapi beszédéből is kitűnt, Magyarország nemhogy üres kézzel, de konkrét tervekkel érkezett, miközben több ország a sopánkodáson és a nagy szavak puffogtatásán kívül semmit nem volt képes felmutatni. Magyarorzság ehhez képest elmondhatja magáról, hogy törvényben rögzítette: 2050-re klímasemleges ország lesz. A törvény pedig kötelez. Áder János ráadásul a klímacélok eléréséhez vezető magyar tervekről is említést tett a felszólalás rövidre szabott időtartama ellenére, amelyben kitért nagyszabású országfásítási programunkra, az elmúlt években megduplázódó és tovább bővülő naperőművi kapacitásra, vagy éppen az elektromosbusz-beszerzésekre. Ezek tehát törvényben rögzített és a gyakorlatban is futó környezetvédelmi, kibocsátáscsökkentési programok, amelyekhez képest egyes országok, köztük a G20-ak csak kósza igéreteket tudnak felmutatni. Nos, erre mondta azt Szél Bernadett, hogy Áder János üres kézzel érkezett.
A klímacsúcs kéthetes időtartamára tekintettel egyelőre nem lehet tippelni, milyen záródokumentumokkal is végződik a glasgow-i találkozó. Az elmúlt napokban ugyanakkor mindenképp eredményként rögzíthetjük, hogy elfogadták azt a nagyszabású erdővédelmi egyezményt, amely a fejlődő országoknak konkrét forrásokat biztosít, hogy erdőirtások nélkül is képesek legyenek fejlődési pályára állítaniuk a gazdaságukat. Annyit azonban fontos megjegyeznünk: bár hazánk a világ kibocsátásának csak mintegy 0,13 százalékáért felel, "nyugodt szívvel állhat az ilyen fórumokon a nyilvánosság elé", példamutató lépéseket tett ugyanis. Beszéljen, írjon is bármit Szél Bernadett egy Facebook-bejegyzésében.
Vezetőkép: MTI/Illyés Tibor
