Pesti Srácok

Elhunyt Sára Ferenc, a gyimesi hagyományok megmentője

Elhunyt Sára Ferenc, a gyimesi hagyományok megmentője

Hatvankét éves korában elhunyt Sára Ferenc koreográfus, néptánc- és népzenekutató. Hozzá köthető első sorban a moldvai csángó népzene és néptánc magyarországi bemutatása. A kilencvenes évek elején kiköltözött Gyimesbe, mert szerinte az itteni emberek életformája megőrzött valamit a régi időkből.

Sára Ferenc 1961-ben született Budapesten. Először zenész lett, majd 1978-tól a Bartók Táncegyüttesben kezdett táncolni. 1981-től aktív néptáncművész, néptáncpedagógus és koreográfus. A Budapesti Műszaki Egyetem Kerekes Néptáncegyüttesének alapítója és vezetője, 1986-től a Kodály Kamara hivatásos táncosa. Erdélyt, azon belül a Gyimest különösen szerette, ahova a kilencvenes évek elején ki is költözött. 1995–1997 között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti vezetője. 1981-től kezdve a moldvai csángó népzene gyűjtője. A ’80-as évek végétől hozzá köthető a moldvai csángó népzene és néptánc magyarországi bemutatása, ekkor szervezte meg az első csángó bálokat és táborokat. 1998-tól feleségével, Varga Zsuzsannával a gyimesi iskolákban néptáncot kezdenek tanítani. Ennek köszönhetően mára már a térség három falujában több mint 600 gyerek tanulja a gyimesi csángó táncokat.

A maszol.ro erdélyi hírportálnak korábban úgy nyilatkozott, hogy az úgyneveztt csángó témát misztikum lengi körül, ezért időszakonként felkapják, aztán elfelejtik, aztán megint felkapják. Gyimesről pedig úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

A gyimesi csángó népzene- és néptáncörökség megőrzéséért végzett fáradhatatlan munkájáért számos elismerésben részesült: 1984-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere a gyimesi táncokért, 1992-ben UNITER-különdíjat, 2005-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúrákért-díjat, 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. 2021-ben Martin György-díjban, majd 2023-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kallós Zoltán-díjában részesül feleségével közösen „a népi kultúra éltetéséért, a Gyimes völgyében évtizedek óta kifejtett értékmegőrző munkájukért”. Emellett megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Sára Ferenc gyors lefolyású, súlyos betegség után október 2-án, Budapesten hunyt el. Gyászolják felesége, testvérei és gyermekei, valamint a táncházmozgalom határainkon innen és túl. Temetése Gyimesközéplokon lesz, amelynek költségeit a Hagyományok Háza vállalta magára.

Fotó: Facebook/Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.