Elismerték a börtönbiznisz létezését a Helsinki Bizottság fórumán
Elismerte a börtönbiznisz létezését a Magyar Helsinki Bizottság egyik előadója a szervezet hétfő este megrendezett eseményén – írja a Magyar Nemzet. A Soros György által támogatott szervezet előadói többségükben a börtönök – egyébként egyre csökkenő – túlzsúfoltságát jelölték meg az egyik legnagyobb problémaként. Az egyoldalúan az elítéltek szempontjait hangsúlyozó fórumon csak kevés szó esett az áldozatokról.
Bár a Soros György alapítványai által támogatott Magyar Helsinki Bizottság hétfői fórumának előadói kitalációnak nevezték a börtönbizniszt, a vita során Solt Ágnes kriminálpszichológus elismerte, hogy vannak olyan ügyek, amikor a fogvatartottak szájról szájra adnak neveket, és vannak olyan ügyvédek, akik vállalnak bizonyos ügyeket – számolt be az esten elhangzottakról az Origo. A szakember arról is beszélt, hogy van társadalmi elvárás a szigorodó büntetőjog iránt. Azonban az est előadói többségükben a börtönök túlzsúfoltságát jelölték meg a legnagyobb problémaként, ugyanakkor elismerték, hogy annak mértéke 2010 óta folyamatosan csökken. A vita során szinte csak az elítéltek általuk rossznak vélt helyzetét hangsúlyozták, az áldozatokról kevés szó esett.
A rendezvényen több olyan felvetés is elhangzott, amely szerint a börtönbüntetés a szabadság és nem a méltóság elvesztése. Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság ügyvédje azzal érvelt: fontos biztosítani a visszailleszkedés lehetőségét az elítélteknek, amit azzal kapcsolt össze, hogy csak nagyon kevés olyan bűnöző van, aki élete végéig a rács mögött marad. Ám azt nem fejtette ki, utóbbiból hogyan következik, hogy a reintegrációt az államnak kártérítésekkel kellene segítenie. Kádár azt is hangoztatta, hogy a sajtó hamis összegeket közölt a börtönbizniszről, de állítását nem támasztotta alá konkrét számokkal. Az ügyvédeket arra szólította fel, hogy csapjanak az asztalra. A Helsinki Bizottsághoz hasonló liberális jogvédő szervezetek által folytatott pontatlan tájékoztatást jól jellemzi, amikor egy hozzászóló azt a képtelenséget fejtegette, hogy az államnak jó biznisz a börtönök zsúfoltsága. Az estet Zádori Zsolt, a CEU rektorhelyettese moderálta.
A Helsinki Bizottság – a Soros-hálózat más szélsőliberális jogvédő szervezeteihez hasonlóan – azt akarja elérni, hogy a bírók ritkábban szabjanak ki letöltendő börtönbüntetést, illetve hogy az elítéltek hamarabb szabadulhassanak. Ebből a célból különböző érzékenyítőtréningeket is tartottak a 2010-es évek közepén. A képzések elfogultságát bíráló kritikák hatására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal akkori elnöke megszüntette a tréningeket.
Bár a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 2017-ben felmondta a megállapodását négy másik szervezettel együtt a Helsinki Bizottsággal is, Soros György világméretű szervezetének emberi jogi zászlóshajója tovább lobbizik a büntetőjog fellazításáért. Például egy egyszerű beadványminta elkészítésével jelentősen megkönnyítették, hogy a fogvatartottak bírósághoz forduljanak, egy 2016-os – a kormány által természetesen figyelmen kívül hagyott – javaslatcsomagjukban pedig olyan ajánlások szerepelnek, mint hogy nem kell büntetni, ha bírságolni is elegendő; a büntetőjogi elzárást el kellene törölni, vagy hogy a zsúfoltság okozta nehézségek miatt csökkentsék a büntetést.
Azt is érdemes felidézni, hogy a VII. kerület DK-s polgármestere, a minapi kijelentésében a heteroszexuális fehér keresztényeket rémisztő képződmények nevező Niedermüller Péter az Európai Parlamenthez fordult 2017-ben azzal kapcsolatban, hogy a Helsinki Bizottság munkatársai nem léphetnek be a magyarországi börtönökbe. A Gyurcsány-párti politikus – a liberális jogvédők célkitűzéseivel összhangban – egyoldalúan a bűnözők szempontjából közelítette meg az intézkedést, azt kifogásolva, hogy szerinte sérülnek a fogvatartottak garanciális jogai.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
